Hogyan nézne ki egy iskolai óra, ha minden feladatot digitális eszközön oldanának meg a diákok? Egy német tanár elmondta, hogyan változna a tanárok szerepe a digitalizáció hatására.
"Közel sem elmaradottak a tanárok a technikai fejlődést illetőleg, mint ahogy azt gyakran hangoztatják" – mondta Robert Plötz, aki matematikát, fizikát és számítástechnikát tanít egy müncheni gimnáziumban, mindezt évek óta digitális eszközökkel. A probléma az eszközök hiányánál keresendő a tanár szerint. „Egyszerűen nincs elég modern eszköz, oktatási szempontból megbízható szoftver, de a gyors Wi-Fi hiánya is nagy akadályt jelent. Így a tanárok mégis hogyan élvezhetnék a digitális tanítást?" - mondta a tanár a Süddeutsche Zeitungnak.
Robert Plötz-nek egyébként még YouTube-csatornája is van. Videóiban magyarázza kollégáinak, hogyan nézhetne ki a digitális tanítás a jövőben. A módszer számos tanártársának tetszik, ám úgy látja, az iskolák még egyáltalán nem tartanak itt. Még ha egyes intézmények jól felszereltek is, az eszközöket alig használják megfelelő oktatási szoftver nélkül. A tanár szerint a kiadók számára túl nagy feladat ez, a Google vagy az Apple programjait pedig adatvédelmi okokból nem lehet használni. Jó szoftvermegoldásokra lenne szükség, ez pedig európai feladat kellene, hogy legyen. „Európa-szerte szakértőknek közösen kellene megtervezniük a szükséges szoftvert, amely minden európai országban használható lenne. A technológia sokkal többet tehet az iskolákért" - tette hozzá.
Emellett Robert Plötz kiemeli a játékosságot: ha az oktatási szoftver játékalapú, akkor sokkal nagyobb érdeklődés lenne rá. Így a tanulás jóval sikeresebb lehetne: persze nem azért, mert annyira szeretik a matematikát, hanem azért, mert gyorsabbak, jobbak akarnak lenni, mint a szomszédjuk.
A tanárok szerepe jelentősen megváltozna
A jelenlegi rendszer egyik nagy problémája, hogy minden diáknak ugyanabból az anyagból ugyanabban az időben (és ugyanannyit) kell tanulnia - mondja Robert Plötz. Ha a tanulási szoftver közvetlenül ellenőrizné a feladatokat, a tanár képernyőjén folyamatosan megjelenne az egész osztály munkája. Ki mit nem tudott jól elvégezni, hol akadt el. Akinek jól ment, kaphatna bonyolultabb feladatokat, míg a problémákkal küzdőkkel a tanár személyesen foglalkozhat és válaszolhat a kérdésekre. Így mindenki a saját tempójában tanulhatna, és a tanár ott segítene, ahol valóban szükség van rá.
Németország ötmilliárd eurót biztosítana a szövetségi államoknak és az önkormányzatoknak öt év alatt tabletek vásárlására az iskolákban. A december 14-i ülésen vitatják meg a végleges döntést. Robert Plötz szerint ha minden iskola 25 ezer eurós értékben kapna hardvert, még mindig messze lennének attól, hogy minden diák saját tabletje legyen. De meglátjuk, hogyan döntenek a bizottságban - tette hozzá a tanár.
„Két éves kor felett naponta fél, maximum egy órányi képernyőidőről lehet szó"
Ha csak annyi lenne a digitalizálás, hogy projektoron bemutatja a tanár az anyagot, az még mindig frontális oktatásnak számít - véli Tímár Borbála, a Televele Egyesület tagja és a MeduCamp oktatója. Széles módszertani bázis és tanárképzés kell a fejlődő digitális oktatáshoz.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
