Mégsem olyan ügyetlenek a tanárok, ha tabletről, mobilról, appokról van szó?

Hogyan nézne ki egy iskolai óra, ha minden feladatot digitális eszközön oldanának meg a diákok? Egy német tanár elmondta, hogyan változna a tanárok szerepe a digitalizáció hatására.

  • Eduline

"Közel sem elmaradottak a tanárok a technikai fejlődést illetőleg, mint ahogy azt gyakran hangoztatják" – mondta Robert Plötz, aki matematikát, fizikát és számítástechnikát tanít egy müncheni gimnáziumban, mindezt évek óta digitális eszközökkel. A probléma az eszközök hiányánál keresendő a tanár szerint. „Egyszerűen nincs elég modern eszköz, oktatási szempontból megbízható szoftver, de a gyors Wi-Fi hiánya is nagy akadályt jelent. Így a tanárok mégis hogyan élvezhetnék a digitális tanítást?" - mondta a tanár a Süddeutsche Zeitungnak.

Robert Plötz-nek egyébként még YouTube-csatornája is van. Videóiban magyarázza kollégáinak, hogyan nézhetne ki a digitális tanítás a jövőben. A módszer számos tanártársának tetszik, ám úgy látja, az iskolák még egyáltalán nem tartanak itt. Még ha egyes intézmények jól felszereltek is, az eszközöket alig használják megfelelő oktatási szoftver nélkül. A tanár szerint a kiadók számára túl nagy feladat ez, a Google vagy az Apple programjait pedig adatvédelmi okokból nem lehet használni. Jó szoftvermegoldásokra lenne szükség, ez pedig európai feladat kellene, hogy legyen. „Európa-szerte szakértőknek közösen kellene megtervezniük a szükséges szoftvert, amely minden európai országban használható lenne. A technológia sokkal többet tehet az iskolákért" - tette hozzá.

Emellett Robert Plötz kiemeli a játékosságot: ha az oktatási szoftver játékalapú, akkor sokkal nagyobb érdeklődés lenne rá. Így a tanulás jóval sikeresebb lehetne: persze nem azért, mert annyira szeretik a matematikát, hanem azért, mert gyorsabbak, jobbak akarnak lenni, mint a szomszédjuk.

A tanárok szerepe jelentősen megváltozna

A jelenlegi rendszer egyik nagy problémája, hogy minden diáknak ugyanabból az anyagból ugyanabban az időben (és ugyanannyit) kell tanulnia - mondja Robert Plötz. Ha a tanulási szoftver közvetlenül ellenőrizné a feladatokat, a tanár képernyőjén folyamatosan megjelenne az egész osztály munkája. Ki mit nem tudott jól elvégezni, hol akadt el. Akinek jól ment, kaphatna bonyolultabb feladatokat, míg a problémákkal küzdőkkel a tanár személyesen foglalkozhat és válaszolhat a kérdésekre. Így mindenki a saját tempójában tanulhatna, és a tanár ott segítene, ahol valóban szükség van rá.

Németország ötmilliárd eurót biztosítana a szövetségi államoknak és az önkormányzatoknak öt év alatt tabletek vásárlására az iskolákban. A december 14-i ülésen vitatják meg a végleges döntést. Robert Plötz szerint ha minden iskola 25 ezer eurós értékben kapna hardvert, még mindig messze lennének attól, hogy minden diák saját tabletje legyen. De meglátjuk, hogyan döntenek a bizottságban - tette hozzá a tanár.

„Két éves kor felett naponta fél, maximum egy órányi képernyőidőről lehet szó"

Ha csak annyi lenne a digitalizálás, hogy projektoron bemutatja a tanár az anyagot, az még mindig frontális oktatásnak számít - véli Tímár Borbála, a Televele Egyesület tagja és a MeduCamp oktatója. Széles módszertani bázis és tanárképzés kell a fejlődő digitális oktatáshoz.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.