Hogyan nézne ki egy iskolai óra, ha minden feladatot digitális eszközön oldanának meg a diákok? Egy német tanár elmondta, hogyan változna a tanárok szerepe a digitalizáció hatására.
"Közel sem elmaradottak a tanárok a technikai fejlődést illetőleg, mint ahogy azt gyakran hangoztatják" – mondta Robert Plötz, aki matematikát, fizikát és számítástechnikát tanít egy müncheni gimnáziumban, mindezt évek óta digitális eszközökkel. A probléma az eszközök hiányánál keresendő a tanár szerint. „Egyszerűen nincs elég modern eszköz, oktatási szempontból megbízható szoftver, de a gyors Wi-Fi hiánya is nagy akadályt jelent. Így a tanárok mégis hogyan élvezhetnék a digitális tanítást?" - mondta a tanár a Süddeutsche Zeitungnak.
Robert Plötz-nek egyébként még YouTube-csatornája is van. Videóiban magyarázza kollégáinak, hogyan nézhetne ki a digitális tanítás a jövőben. A módszer számos tanártársának tetszik, ám úgy látja, az iskolák még egyáltalán nem tartanak itt. Még ha egyes intézmények jól felszereltek is, az eszközöket alig használják megfelelő oktatási szoftver nélkül. A tanár szerint a kiadók számára túl nagy feladat ez, a Google vagy az Apple programjait pedig adatvédelmi okokból nem lehet használni. Jó szoftvermegoldásokra lenne szükség, ez pedig európai feladat kellene, hogy legyen. „Európa-szerte szakértőknek közösen kellene megtervezniük a szükséges szoftvert, amely minden európai országban használható lenne. A technológia sokkal többet tehet az iskolákért" - tette hozzá.
Emellett Robert Plötz kiemeli a játékosságot: ha az oktatási szoftver játékalapú, akkor sokkal nagyobb érdeklődés lenne rá. Így a tanulás jóval sikeresebb lehetne: persze nem azért, mert annyira szeretik a matematikát, hanem azért, mert gyorsabbak, jobbak akarnak lenni, mint a szomszédjuk.
A tanárok szerepe jelentősen megváltozna
A jelenlegi rendszer egyik nagy problémája, hogy minden diáknak ugyanabból az anyagból ugyanabban az időben (és ugyanannyit) kell tanulnia - mondja Robert Plötz. Ha a tanulási szoftver közvetlenül ellenőrizné a feladatokat, a tanár képernyőjén folyamatosan megjelenne az egész osztály munkája. Ki mit nem tudott jól elvégezni, hol akadt el. Akinek jól ment, kaphatna bonyolultabb feladatokat, míg a problémákkal küzdőkkel a tanár személyesen foglalkozhat és válaszolhat a kérdésekre. Így mindenki a saját tempójában tanulhatna, és a tanár ott segítene, ahol valóban szükség van rá.
Németország ötmilliárd eurót biztosítana a szövetségi államoknak és az önkormányzatoknak öt év alatt tabletek vásárlására az iskolákban. A december 14-i ülésen vitatják meg a végleges döntést. Robert Plötz szerint ha minden iskola 25 ezer eurós értékben kapna hardvert, még mindig messze lennének attól, hogy minden diák saját tabletje legyen. De meglátjuk, hogyan döntenek a bizottságban - tette hozzá a tanár.
„Két éves kor felett naponta fél, maximum egy órányi képernyőidőről lehet szó"
Ha csak annyi lenne a digitalizálás, hogy projektoron bemutatja a tanár az anyagot, az még mindig frontális oktatásnak számít - véli Tímár Borbála, a Televele Egyesület tagja és a MeduCamp oktatója. Széles módszertani bázis és tanárképzés kell a fejlődő digitális oktatáshoz.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
