Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hogyan nézne ki egy iskolai óra, ha minden feladatot digitális eszközön oldanának meg a diákok? Egy német tanár elmondta, hogyan változna a tanárok szerepe a digitalizáció hatására.
"Közel sem elmaradottak a tanárok a technikai fejlődést illetőleg, mint ahogy azt gyakran hangoztatják" – mondta Robert Plötz, aki matematikát, fizikát és számítástechnikát tanít egy müncheni gimnáziumban, mindezt évek óta digitális eszközökkel. A probléma az eszközök hiányánál keresendő a tanár szerint. „Egyszerűen nincs elég modern eszköz, oktatási szempontból megbízható szoftver, de a gyors Wi-Fi hiánya is nagy akadályt jelent. Így a tanárok mégis hogyan élvezhetnék a digitális tanítást?" - mondta a tanár a Süddeutsche Zeitungnak.
Robert Plötz-nek egyébként még YouTube-csatornája is van. Videóiban magyarázza kollégáinak, hogyan nézhetne ki a digitális tanítás a jövőben. A módszer számos tanártársának tetszik, ám úgy látja, az iskolák még egyáltalán nem tartanak itt. Még ha egyes intézmények jól felszereltek is, az eszközöket alig használják megfelelő oktatási szoftver nélkül. A tanár szerint a kiadók számára túl nagy feladat ez, a Google vagy az Apple programjait pedig adatvédelmi okokból nem lehet használni. Jó szoftvermegoldásokra lenne szükség, ez pedig európai feladat kellene, hogy legyen. „Európa-szerte szakértőknek közösen kellene megtervezniük a szükséges szoftvert, amely minden európai országban használható lenne. A technológia sokkal többet tehet az iskolákért" - tette hozzá.
Emellett Robert Plötz kiemeli a játékosságot: ha az oktatási szoftver játékalapú, akkor sokkal nagyobb érdeklődés lenne rá. Így a tanulás jóval sikeresebb lehetne: persze nem azért, mert annyira szeretik a matematikát, hanem azért, mert gyorsabbak, jobbak akarnak lenni, mint a szomszédjuk.
A tanárok szerepe jelentősen megváltozna
A jelenlegi rendszer egyik nagy problémája, hogy minden diáknak ugyanabból az anyagból ugyanabban az időben (és ugyanannyit) kell tanulnia - mondja Robert Plötz. Ha a tanulási szoftver közvetlenül ellenőrizné a feladatokat, a tanár képernyőjén folyamatosan megjelenne az egész osztály munkája. Ki mit nem tudott jól elvégezni, hol akadt el. Akinek jól ment, kaphatna bonyolultabb feladatokat, míg a problémákkal küzdőkkel a tanár személyesen foglalkozhat és válaszolhat a kérdésekre. Így mindenki a saját tempójában tanulhatna, és a tanár ott segítene, ahol valóban szükség van rá.
Németország ötmilliárd eurót biztosítana a szövetségi államoknak és az önkormányzatoknak öt év alatt tabletek vásárlására az iskolákban. A december 14-i ülésen vitatják meg a végleges döntést. Robert Plötz szerint ha minden iskola 25 ezer eurós értékben kapna hardvert, még mindig messze lennének attól, hogy minden diák saját tabletje legyen. De meglátjuk, hogyan döntenek a bizottságban - tette hozzá a tanár.
„Két éves kor felett naponta fél, maximum egy órányi képernyőidőről lehet szó"
Ha csak annyi lenne a digitalizálás, hogy projektoron bemutatja a tanár az anyagot, az még mindig frontális oktatásnak számít - véli Tímár Borbála, a Televele Egyesület tagja és a MeduCamp oktatója. Széles módszertani bázis és tanárképzés kell a fejlődő digitális oktatáshoz.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).