Sanghaj és Hongkong oktatás terén nyújtott teljesítménye legalább annyira látványos, mint gazdasági mutatói, ami részben a különórák népszerűségének tulajdonítható - írta internetes oldalán a BBC brit műsorszolgáltató. A dél-koreai diákokra is nagy nyomás nehezedik.
Sokan meglepődtek, amikor nyilvánosságra kerültek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szövegértést, valamint matematikai és természettudományos készségeket vizsgáló felmérésének (PISA-teszt) legutóbbi, 2009-es eredményei. Milyen eredményt értek el a 2009-es PISA-n a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Bár a középiskolások képességeit felmérő tesztben Sanghaj először vett részt, mindhárom modulban a csúcson végzett. A brit uralom utolsó évtizedében folyamatosan jó eredményeket hozó Hongkong még kiemelkedőbbé vált: szövegértésben negyedik, matematikában második, míg a természettudományokban harmadik helyezést ért el. A pekingi adatokat még nem tették közzé, de azok - bár nem ennyire kiemelkedőek - még mindig jónak számítanak - mondta el Andreas Schleicher, az OECD oktatási statisztikai részlegének vezetője.
Cseng Kaj-ming, a Hongkongi Egyetem tanára szerint a kiváló eredmények oka "az oktatás iránti elkötelezettség, amelyet más kultúrák nem osztanak". A hongkongi vezetés az éves kiadások egyötödét oktatásra fordítja. Cseng szerint a városállam-jellegnek is nagy szerepe van a sanghaji és hongkongi iskolák magas színvonalában, hiszen ötletben, szakértőkben és forrásokban nincs hiány. Az oktató szerint ugyanakkor az ottani fejlesztéseket Kína más területei nem követik. Ezt mutatja az is, hogy míg a sanghaji érettségizőknek 80 százaléka egyetemen folytatja tovább tanulmányait, ez az átlag egész Kínára nézve mindössze 24 százalék.
"Úgy kell elkergetni a gyerekeket a könyv mellől"A sanghaji középiskolások több mint 80 százaléka jár különórákra, s egyesek emellett napi 3-4 órát szánnak leckéik megírására - mindezt szülői felügyelet mellett. A dél-koreai diákokon még ennél is nagyobb a nyomás. A Time amerikai folyóirat korábbi cikke szerint úgy kell elkergetni a gyerekeket a könyv mellől. A PISA-teszten szintén az élbolyban végző Dél-Koreában ugyanis komoly hagyománya van az iskola utáni különórákra szakosodott szervezeteknek (hagvon), és előfordul, hogy a fiatalok éjszakába nyúlóan tanulnak ezekben a tankörökben. A kormány szigora azonban lecsapott a hagvonokra, és az este 10 óra után nyitva tartó intézményeket szigorúan büntetik, sőt fizetnek azoknak az állampolgároknak, akik feljelentik a szabálysértőket. Ez az intézkedés átfogó változtatások része, amelyek célja a vizsga- és jegyközpontú ázsiai oktatási kultúra megszelídítése és ötvözése a kreativitást előtérbe helyező amerikai modellel. 2010-ben a diákok 74 százaléka járt iskola utáni különórákra, ami évente egyébként fejenként 2600 dollárba kerül. Dél-Koreában több a magántanár, mint az iskolai oktató, és a legnépszerűbbek több millió dollárt keresnek évente. Eközben a diákok az iskolában próbálják meg kielégíteni napi alvásigényüket, ahogy azt az ajándékboltokban kapható, karra felfekvő párnák is mutatják, amelyek kényelmesebbé teszik a szundítást az íróasztalon vagy éppen az iskolapadban. A fiatalok ugyanis - szorgalmuktól függően - reggel nyolctól akár hajnali egyig is be lehetnek táblázva. "Megállás nélkül tanulunk, kivéve, amikor alszunk" - panaszkodott egy középiskolás. Dél-Koreában az elmúlt hónapokban több hallgató követett el öngyilkosságot, az országban ezért sokan az oktatási rendszert hibáztatják - összefoglalónkat itt olvashatod el.MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
