A tanárok tanítási és a diákok tanulási szabadságát az alaptörvény iskolai értelmezése során is meg kell őrizni - olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a Történelemtanárok Egyletének szombati budapesti országos konferenciáján fogadtak el.
Az ajánlás szerint kívánatosnak tartják azt is, hogy a történelemtanítás méltó módon és terjedelemben foglalkozzon a magyar alkotmányosság történetének oktatásával. Mint írják, törekedni kell az alkotmánytörténeti fogalmak, jelenségek (például rendi alkotmány, polgári alkotmány) megismertetésére.
Fontosnak tartják továbbá, hogy az oktatásban és a nevelésben kiemelt figyelem jusson az alkotmányos alapjogok tiszteletben tartásának fontosságára. Megítélésük szerint az Alkotmánybíróság tevékenysége nem, illetve alig jelenik meg a történelemtanításban. A tananyag részévé kell válnia az Alkotmánybíróság szerepének az alkotmányos kultúra 1990 utáni kibontakozásában, a demokrácia intézményrendszerének megszilárdításában és védelmezésében. A Történelemtanárok Egylete 2011. évi országos konferenciája megerősítette az 1993-ban elfogadott Állásfoglalás a tárgyilagos történelemtanításról elnevezésű dokumentumát, melyet az új alaptörvény életbelépését követően is kiemelten fontosnak tart. Javasolják, hogy a történelemtanárok annak pontjait, illetve szellemiségét az új alaptörvény oktatására is alkalmazzák. Az 1993. októberi állásfoglalás egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a történeti igazság a legfontosabb. Mint akkor fogalmaztak "a világnézeti mondanivalónál, az érzelmi hatásoknál és az előadás eleganciájánál fontosabb, hogy mindig a legjobb meggyőződésünk szerinti igazat mondjuk." A dokumentumban kitértek arra is, hogy törekedni kell a tények és értékelések elválasztására, a fontosabb vitatott történelmi tények vagy értékelések esetében a különböző álláspontok bemutatására. Hangsúlyozták azt is: "Semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen."MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
