Iskolából az esküvőre: kenyai diáklányok feleségszerepben

Férjhez adta 13 éves lányát egy kenyai férfi, hogy az érte kapott pénzből tehessen szert egy második feleségre.

  • Eduline

Kenyában elterjedt szokás, hogy a szülők menyasszonyi díj kapnak, amikor lányuk megházasodik. A hagyomány szerint ez egyfajta kompenzáció a gyermek felnevelésére fordított energiáért és pénzért cserébe. Gyakran előfordul azonban, hogy a szülők a gyors anyagi gyarapodás érdekében, illetve a gyerek jelentette anyagi terhek lerázása miatt már kicsi korukban férjhez adják lányukat, dacára annak, hogy a törvény szerint 18 év alattiak nem házasodhatnak a nyugat-afrikai országban.

 

A The Star című napilap tudósításából kiderült, a szülők egyszer csak megjelentek abban a turkanai bentlakásos iskolában, ahol 13 éves gyermekük tanult, és kijelentették, hogy magukkal viszik. "Az apa azt állította, hogy a mennyasszonyi díjat elköltötte egy második feleségre, és nem tudja visszafizetni az összeget, így a lánynak muszáj beleegyeznie abba, hogy nem tanul tovább, és férjhez megy" - mesélte Wilson Korombori, egy helyi oktatási tisztviselő.

 

Kenyában sokszor akár ötször idősebb férfihez is hozzáadják a tíz év körüli lányokat - hívta fel a figyelmet Stella Kanuri jogi aktivista. Az ENSZ adatai szerint Afrikában a lányok 42 százaléka még 18 éves kora előtt megházasodik. Desmond Tutu dél-afrikai érsek "A lányok nem menyasszonyok" nevű kampány élén harcol a szülők által kikényszerített korai házasságok visszaszorításáért.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.