Az iskola, az óvoda és a kollégium működtetése közszolgálatnak, és nem piaci szolgáltatásnak számít - mondta Hoffmann Rózsa csütörtökön Miskolcon.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Megújul a tanügy - az új nemzeti köznevelési rendszer című országjáró körútjának első állomásán a pedagógusoknak tartott fóruma utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ezzel a közszolgálattal a közösség, a nemzet javát akarják szolgálni, a cél pedig az, hogy az oktatás, a nevelés is segítsen az ország újjáépülésében.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban fogadta el a köznevelésről szóló törvény tervezetét, ebben a koncepcióban sok olyan elem található, amely nemes hagyományokat elevenít fel; ezek bizonyították a neveléstörténet során, hogy a magyar oktatás "tud szárnyalni és erősödni, és jó lenni".
Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy természetesen "nem múltba merengő, konzervatív törvényt alkottak, hanem egy élő, friss, modern" jogszabályt, amely hangsúlyosan támaszkodik a magyar oktatás- és iskolaügy hagyományaira, értékeire.
Nem véletlen - mondta -, hogy nemzeti köznevelésről szól a törvény. Ezzel ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy az iskola, az óvoda, a kollégium visszatér eredeti, klasszikus feladatához, a fejlődésben lévő gyerekek személyiségének formálásához, ez pedig a nevelés.
Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta az államtitkár, hogy több lesz a dolguk az iskoláknak, mint hogy csak matematikát, kémiát, fizikát tanítsanak, "a kis emberkék fejlődését" is segíteniük kell. Ebben szerepe lesz az erkölcsi nevelésnek, a hazaszeretetre, a családi életre, a rendre és "kitüntetően" a munkára való nevelésnek - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: "Ezeknek az értékeknek a követését elvárjuk a pedagógusoktól, a szülőktől és minden gyerektől."
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
