Hoffmann Rózsa havonta letesz a kormány asztalára egy-egy - vitatható színvonalú - koncepciót a köz- és a felsőoktatás átalakítására, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter oktatási bizottsági meghallgatása világossá tette, hogy nem áll rendelkezésre a megvalósításukhoz szükséges fedezet - mondta Hiller István volt oktatási miniszter.
Az MSZP-s politikus szerint a közoktatási rendszer Hoffmann Rózsa által tervezett átszervezése mintegy 300 milliárd forintot, azon belül a pedagógus-életpályamodell kialakítása több mint 160 milliárd forintot emésztene fel, ám Matolcsy György a bizottsági ülésen ezekre nem tudott pénzügyi garanciát vállalni, többletforrást nem ígért, "nemhogy 164 milliárdot, egyet sem".
A korábbi oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány veszélyes stratégiát választott: egy működő oktatási rendszert borít fel úgy, hogy a tervezett átalakításhoz szükséges pénz hiányzik. Kitért arra, hogy a Széll Kálmán Terv alapján erőteljes - 2014-ig 38 milliárd forintos - pénzkivonás történik a felsőoktatásban, ez idő alatt 53 ezerről 24-25 ezerre csökken az államilag támogatott hallgatói helyek száma, míg a költségtérítéses képzés kivezetésével a fizetős diákoknak tanulmányaik valós árát, átlagosan a jelenlegi költségtérítés dupláját kell majd megfizetniük. "Márpedig ha egy hallgató a felsőoktatási tanulmányainak teljes költségét megfizeti, azt a világ minden országában és nyelvén tandíjnak hívják. Ami itt készül, az a Fidesz tandíjrendszere" - mondta. Arra a kérdésre, enyhíthet-e ezen a kormány által tervezett új diákhitelrendszer, Hiller István úgy felelt: enyhíthetne, Matolcsy György "száját azonban ez a kifejezés nem hagyta el". Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz politikusainak be kellene ismerniük: három évvel azután, hogy népszavazást szerveztek a tandíj bevezetése ellen, most, de legkésőbb 2014-ig maguk is tandíjat vezetnek be, amelynek összege ráadásul magasabb lesz a korábban elképzeltnél.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
