Hoffmann Rózsa havonta letesz a kormány asztalára egy-egy - vitatható színvonalú - koncepciót a köz- és a felsőoktatás átalakítására, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter oktatási bizottsági meghallgatása világossá tette, hogy nem áll rendelkezésre a megvalósításukhoz szükséges fedezet - mondta Hiller István volt oktatási miniszter.
Az MSZP-s politikus szerint a közoktatási rendszer Hoffmann Rózsa által tervezett átszervezése mintegy 300 milliárd forintot, azon belül a pedagógus-életpályamodell kialakítása több mint 160 milliárd forintot emésztene fel, ám Matolcsy György a bizottsági ülésen ezekre nem tudott pénzügyi garanciát vállalni, többletforrást nem ígért, "nemhogy 164 milliárdot, egyet sem".
A korábbi oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány veszélyes stratégiát választott: egy működő oktatási rendszert borít fel úgy, hogy a tervezett átalakításhoz szükséges pénz hiányzik.
Kitért arra, hogy a Széll Kálmán Terv alapján erőteljes - 2014-ig 38 milliárd forintos - pénzkivonás történik a felsőoktatásban, ez idő alatt 53 ezerről 24-25 ezerre csökken az államilag támogatott hallgatói helyek száma, míg a költségtérítéses képzés kivezetésével a fizetős diákoknak tanulmányaik valós árát, átlagosan a jelenlegi költségtérítés dupláját kell majd megfizetniük.
"Márpedig ha egy hallgató a felsőoktatási tanulmányainak teljes költségét megfizeti, azt a világ minden országában és nyelvén tandíjnak hívják. Ami itt készül, az a Fidesz tandíjrendszere" - mondta. Arra a kérdésre, enyhíthet-e ezen a kormány által tervezett új diákhitelrendszer, Hiller István úgy felelt: enyhíthetne, Matolcsy György "száját azonban ez a kifejezés nem hagyta el".
Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz politikusainak be kellene ismerniük: három évvel azután, hogy népszavazást szerveztek a tandíj bevezetése ellen, most, de legkésőbb 2014-ig maguk is tandíjat vezetnek be, amelynek összege ráadásul magasabb lesz a korábban elképzeltnél.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
