Hoffmann Rózsa havonta letesz a kormány asztalára egy-egy - vitatható színvonalú - koncepciót a köz- és a felsőoktatás átalakítására, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter oktatási bizottsági meghallgatása világossá tette, hogy nem áll rendelkezésre a megvalósításukhoz szükséges fedezet - mondta Hiller István volt oktatási miniszter.
Az MSZP-s politikus szerint a közoktatási rendszer Hoffmann Rózsa által tervezett átszervezése mintegy 300 milliárd forintot, azon belül a pedagógus-életpályamodell kialakítása több mint 160 milliárd forintot emésztene fel, ám Matolcsy György a bizottsági ülésen ezekre nem tudott pénzügyi garanciát vállalni, többletforrást nem ígért, "nemhogy 164 milliárdot, egyet sem".
A korábbi oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány veszélyes stratégiát választott: egy működő oktatási rendszert borít fel úgy, hogy a tervezett átalakításhoz szükséges pénz hiányzik. Kitért arra, hogy a Széll Kálmán Terv alapján erőteljes - 2014-ig 38 milliárd forintos - pénzkivonás történik a felsőoktatásban, ez idő alatt 53 ezerről 24-25 ezerre csökken az államilag támogatott hallgatói helyek száma, míg a költségtérítéses képzés kivezetésével a fizetős diákoknak tanulmányaik valós árát, átlagosan a jelenlegi költségtérítés dupláját kell majd megfizetniük. "Márpedig ha egy hallgató a felsőoktatási tanulmányainak teljes költségét megfizeti, azt a világ minden országában és nyelvén tandíjnak hívják. Ami itt készül, az a Fidesz tandíjrendszere" - mondta. Arra a kérdésre, enyhíthet-e ezen a kormány által tervezett új diákhitelrendszer, Hiller István úgy felelt: enyhíthetne, Matolcsy György "száját azonban ez a kifejezés nem hagyta el". Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz politikusainak be kellene ismerniük: három évvel azután, hogy népszavazást szerveztek a tandíj bevezetése ellen, most, de legkésőbb 2014-ig maguk is tandíjat vezetnek be, amelynek összege ráadásul magasabb lesz a korábban elképzeltnél.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
