Az új nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot - mondta Hoffmann Rózsa kedden Makón.
Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon - később a járási hivatalokon - keresztül látja el a feladatait - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon.
Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel. A jövőben az állam fizeti a pedagógusok - a mostaninál jóval magasabb - bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd - közölte az államtitkár. Milyen hatással lehet a kormány terve az iskolák működésére? Az oktatási minisztérium volt szakállamtitkárával készített interjúnkat itt olvashatod el.
Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben - pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása - a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása - a szülők és diákok véleményének kikérése után - például a tantestület feladata lesz - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével - ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, ami tartós az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg - tudatta az államtitkár. Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják - kormányhivatal koordinálásával - tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint, ahol élnek.
Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpályamodell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba. Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések végelegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak.
A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, "jó reményünk van rá", hogy a törvényt parlament még idén elfogadhatja - mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepcióját a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák. Hoffmann Rózsa, a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, a kormány központi pedagóguselbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot, helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez azonban a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
