Hoffmann Rózsa: csak az óvodák maradnak az önkormányzatoknál

Az új nemzeti köznevelési törvény alapján az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek a közoktatási intézmények, a települési önkormányzatok azonban határozott idejű szerződésekkel átvehetik a fenntartói feladatot - mondta Hoffmann Rózsa kedden Makón.

  • Eduline

Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon - később a járási hivatalokon - keresztül látja el a feladatait - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon.

Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel. A jövőben az állam fizeti a pedagógusok - a mostaninál jóval magasabb - bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd - közölte az államtitkár.

Milyen hatással lehet a kormány terve az iskolák működésére? Az oktatási minisztérium volt szakállamtitkárával készített interjúnkat itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa a Pedagógusok Szakszervezeténél. Nagyobb önállóságot ígér
MTI Fotó: Kovács Attila

Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben - pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása - a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása - a szülők és diákok véleményének kikérése után - például a tantestület feladata lesz - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével - ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, ami tartós az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg - tudatta az államtitkár.

Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpályamodell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják - kormányhivatal koordinálásával - tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint, ahol élnek.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpályamodell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba. Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések végelegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak.

A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, "jó reményünk van rá", hogy a törvényt parlament még idén elfogadhatja - mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepcióját a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák.

Hoffmann Rózsa, a fórumot követő sajtótájékoztatón elmondta, a kormány központi pedagóguselbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot, helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez azonban a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.

 MTI

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.