„Az iskolák többsége – nagyjából száz százaléka – nem alkalmas arra, hogy ott a pedagógus elmélyült előkészítő munkát végezzen (tanóráira felkészüljön, anyagot gyűjtsön, dolgozatot javítson stb.), mivel nincs önálló irodánk, a tanári szobákban az egy főre jutó hely nem teszi ki az egy négyzetmétert” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi csoportja, amely a túlzsúfolt tanári szobákról készített fotókkal "lepi meg" Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt.
„A Hoffmann Rózsa államtitkár által vezetett oktatásirányítás tavasz óta nem tette le arról az elképzelésről, hogy a pedagógusok esetében nem az óraszámot, hanem az intézményben tartózkodás idejét határozza meg. Ennek időtartama heti 32 órát tenne ki” – olvasható a pécsi PDSZ blogján.
A szakszervezet tagjai szerint a változtatáshoz nincsenek meg a megfelelő tárgyi feltételek, „sokaknak saját íróasztala vagy íróasztalrésze sincs, a szekrényről, polcról, klímaberendezésről, számítógépről nem is beszélve”.
A pécsi csoport ezért fotókat kér a pedagógusoktól, a képekből prezentációt vagy kiállítást állítanak össze – így akarják megmutatni, milyenek a tanárok munkakörülményei.
eduline2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
