Életveszélyes őrület terjed a diákok között - öngyújtógázzal mérgezik magukat

Hajtógázt szívott és meghalt egy általános iskolás fiú Szegeden. Az öngyújtógáz az egyik legkönnyebben beszerezhető, bódulatot okozó anyag, amelynek túladagolása halált is okozhat. Magyarországon évente 3-4 fiatal hal meg a belélegzett öngyújtógáztól.

  • Eduline
A József Attila Általános Iskola és Szakiskola vezetői elismerték: egyik diákjuk valóban életét vesztette, a Délmagyarország című lap úgy tudja, a fiú 6. osztályos volt. Azt, hogy pontosan hol és hogyan történt a tragédia, egyelőre nem lehet tudni.

2010. augusztus közepén egy 15 éves kiskunmajsai fiú szívott hajtógázt a barátaival, majd pár perccel később infarktust kapott. A fiút a szegedi klinika intenzív osztályára szállították, ahol az édesapja úgy nyilatkozott: felveszi a kapcsolatot a Bács-Kiskun megyei település jegyzőjével, hogy minden eszközzel próbálja megakadályozni, hogy ne szolgálják ki a 18 éven aluliakat hajtógázzal.

2009 novemberében egy 13 éves szegedi fiú szívott gázöngyújtók töltéséhez használt gázt, fél év szenvedés után halt meg. Édesanyja szerint a 3-400 forintba kerülő öngyújtótöltő gázpalackot korhatár nélkül bárki megvásárolhatja a boltokban.

Mózes Ervin címzetes szegedi főjegyző azt mondta: egy jegyzőnek nincs lehetősége saját hatáskörében megtiltani a hajtógázzal működő termékek 18 év alattiaknak való kiszolgálását, ezt kizárólag központilag lehetne szabályozni.

eduline

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.