LMP: a tanárok joggal érezhetik úgy, hogy Hoffmann gúnyt űz belőlük

Az LMP véleménye szerint ámítás és valóság kettőssége jellemzi a most kezdődő tanévet, mert a "nagy csinnadrattával" újranyitott néhány kisiskoláról szóló sikerpropaganda mellett sok tucat idén bezárt vagy anyagi kényszerből egyházi fenntartásba adott önkormányzati iskoláról is beszámoltak a hírek - írta közleményében Osztolykán Ágnes.

  • Eduline
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke úgy fogalmaz, hogy a jómódúakat támogató egykulcsos adórendszer bevezetését az iskolák és a pedagógusok is megszenvedték, az Orbán-kormány az oktatásra fordított kiadásokat idén is csökkentette, és várhatóan jövőre tovább fogja.

Az első félévben soha nem látott, 10 százalékot meghaladó reáljövedelem-csökkenést szenvedtek el a pedagógusok, akik okkal érezhetik úgy, hogy "a pedagóguséletpálya-modellt egyre csak ígérgető Hoffmann Rózsa gúnyt űz belőlük" - fogalmaz a képviselő.

A politikus szerint eközben bizonytalanságban tartják a nagyszámú, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó alapítványi iskolákat, amelyeknek a finanszírozását a kormány csak az utolsó pillanatban biztosította, de azt is csak év végéig. Hozzáteszi, hogy bizonytalanságban tartják az összes többi oktatási intézményt is, mert az oktatásért felelős minisztérium nyílt vitában áll az önkormányzati minisztériummal az általános iskolák államosításának mértékéről és mikéntjéről.

Osztolykán Ágnes úgy véli: "jön a csoportösszevonás, az óraszámemelés, a jubileumi jutalmak és a túlórapénzek elvonása". Szavai szerint így érthetővé válik, hogy a kormány egyik első intézkedése miért a sztrájkjog korlátozása volt, illetve hogy a tervezett új Munka törvénykönyvével miért szűkítenék tovább a szakszervezetek mozgásterét.

MTI

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.