A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a tarnabodi általános iskolát

Szeptembertől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) működteti a Heves megyei Tarnabod község általános iskoláját és óvodáját - jelentette be a településen a szeretetszolgálat alelnöke.

  • Eduline

Az MMSZ 127 iskoláskorú gyermek oktatását és 80 óvodás ellátását biztosítja majd - közölte Vecsei Miklós. A község ad otthont a 2004-ben megkezdett Befogadó falu programnak, és az elmúlt hét évben a szeretetszolgálat 14 jelentős programot indított a hátrányos helyzetű településen - tette hozzá.

Az elmúlt hét év eredményeit ismertetve elmondta, hogy kezdetben a hiányzó tömegközlekedés pótlására falubuszt indítottak, ezzel segítve, hogy az ingázók eljussanak a munkahelyükre. Harminc helybelinek munkát adó, elektronikai és számítástechnikai eszközöket bontó üzem jött létre a községben, és a beköltöző családoknak nyújtott segítséggel újjáéledt a háztáji gazdálkodás.

A faluközpontban egy kocsmából játszóházat alakítottak ki, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében úgynevezett tanodát, illetve gyerekházat hoztak létre, és információs tanácsadó iroda segíti a fiatalok munkakeresését - sorolta Vecsei Miklós.

A most átvett iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi tanári szobát egyéni fejlesztést nyújtó helyiséggé alakították át, ugyanis a 127 tanuló közül 48 korrepetálásra szorul. A gyerekek fejlődését logopédusok, gyógypedagógusok segítik, terápiás lovaglást és úszásoktatást is szerveznek. Megkezdődik az intézményben az angol nyelv oktatása; a magyar-, a történelem-, az ének-zene és a rajzórákon pedig a cigány kisebbség integrálását segítő ismeretanyagot is tanítanak. Ugyancsak új tantárgyként hittant is oktatnak majd - közölte Vecsei Miklós.

Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott: az MMSZ és a falu számára egyaránt nagy ajándék, hogy egymásra találtak, hiszen minden adománynál fontosabb az egymás iránti jóindulat.

Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Tarnabod a szintén Heves megyei Gyöngyöspata - ahol konfliktus alakult ki az ott élő nem romák és romák között - ellenpéldája.

A falu fejlődése remek alkalmat kínál arra, hogy pozitív példát mutasson egy romák és nem romák által lakott közösség a közvéleménynek - mondta.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.