A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a tarnabodi általános iskolát

Szeptembertől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) működteti a Heves megyei Tarnabod község általános iskoláját és óvodáját - jelentette be a településen a szeretetszolgálat alelnöke.

  • Eduline
Az MMSZ 127 iskoláskorú gyermek oktatását és 80 óvodás ellátását biztosítja majd - közölte Vecsei Miklós. A község ad otthont a 2004-ben megkezdett Befogadó falu programnak, és az elmúlt hét évben a szeretetszolgálat 14 jelentős programot indított a hátrányos helyzetű településen - tette hozzá.

Az elmúlt hét év eredményeit ismertetve elmondta, hogy kezdetben a hiányzó tömegközlekedés pótlására falubuszt indítottak, ezzel segítve, hogy az ingázók eljussanak a munkahelyükre. Harminc helybelinek munkát adó, elektronikai és számítástechnikai eszközöket bontó üzem jött létre a községben, és a beköltöző családoknak nyújtott segítséggel újjáéledt a háztáji gazdálkodás.

A faluközpontban egy kocsmából játszóházat alakítottak ki, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében úgynevezett tanodát, illetve gyerekházat hoztak létre, és információs tanácsadó iroda segíti a fiatalok munkakeresését - sorolta Vecsei Miklós.

A most átvett iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi tanári szobát egyéni fejlesztést nyújtó helyiséggé alakították át, ugyanis a 127 tanuló közül 48 korrepetálásra szorul. A gyerekek fejlődését logopédusok, gyógypedagógusok segítik, terápiás lovaglást és úszásoktatást is szerveznek. Megkezdődik az intézményben az angol nyelv oktatása; a magyar-, a történelem-, az ének-zene és a rajzórákon pedig a cigány kisebbség integrálását segítő ismeretanyagot is tanítanak. Ugyancsak új tantárgyként hittant is oktatnak majd - közölte Vecsei Miklós.

Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott: az MMSZ és a falu számára egyaránt nagy ajándék, hogy egymásra találtak, hiszen minden adománynál fontosabb az egymás iránti jóindulat.

Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Tarnabod a szintén Heves megyei Gyöngyöspata - ahol konfliktus alakult ki az ott élő nem romák és romák között - ellenpéldája.

A falu fejlődése remek alkalmat kínál arra, hogy pozitív példát mutasson egy romák és nem romák által lakott közösség a közvéleménynek - mondta.

MTI

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.