A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át a tarnabodi általános iskolát

Szeptembertől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) működteti a Heves megyei Tarnabod község általános iskoláját és óvodáját - jelentette be a településen a szeretetszolgálat alelnöke.

  • Eduline
Az MMSZ 127 iskoláskorú gyermek oktatását és 80 óvodás ellátását biztosítja majd - közölte Vecsei Miklós. A község ad otthont a 2004-ben megkezdett Befogadó falu programnak, és az elmúlt hét évben a szeretetszolgálat 14 jelentős programot indított a hátrányos helyzetű településen - tette hozzá.

Az elmúlt hét év eredményeit ismertetve elmondta, hogy kezdetben a hiányzó tömegközlekedés pótlására falubuszt indítottak, ezzel segítve, hogy az ingázók eljussanak a munkahelyükre. Harminc helybelinek munkát adó, elektronikai és számítástechnikai eszközöket bontó üzem jött létre a községben, és a beköltöző családoknak nyújtott segítséggel újjáéledt a háztáji gazdálkodás.

A faluközpontban egy kocsmából játszóházat alakítottak ki, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében úgynevezett tanodát, illetve gyerekházat hoztak létre, és információs tanácsadó iroda segíti a fiatalok munkakeresését - sorolta Vecsei Miklós.

A most átvett iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a korábbi tanári szobát egyéni fejlesztést nyújtó helyiséggé alakították át, ugyanis a 127 tanuló közül 48 korrepetálásra szorul. A gyerekek fejlődését logopédusok, gyógypedagógusok segítik, terápiás lovaglást és úszásoktatást is szerveznek. Megkezdődik az intézményben az angol nyelv oktatása; a magyar-, a történelem-, az ének-zene és a rajzórákon pedig a cigány kisebbség integrálását segítő ismeretanyagot is tanítanak. Ugyancsak új tantárgyként hittant is oktatnak majd - közölte Vecsei Miklós.

Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke úgy fogalmazott: az MMSZ és a falu számára egyaránt nagy ajándék, hogy egymásra találtak, hiszen minden adománynál fontosabb az egymás iránti jóindulat.

Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Tarnabod a szintén Heves megyei Gyöngyöspata - ahol konfliktus alakult ki az ott élő nem romák és romák között - ellenpéldája.

A falu fejlődése remek alkalmat kínál arra, hogy pozitív példát mutasson egy romák és nem romák által lakott közösség a közvéleménynek - mondta.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna