Még ebben az évben elfogadja a parlament a már elkészült és rövidesen előterjesztendő, a köznevelési rendszert szabályozó törvényt, de a változások csak jövő szeptembertől lépnek életbe - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken Zalaegerszegen.
A Kertvárosi Általános Iskola Liszt Ferenc Tagiskolájában tartott évnyitón szorgalmazta, hogy a pedagógusok a továbbiakban is tegyék meg javaslataikat, s így olyan törvény szülessen, amelyet a nagy többség támogat.
A 2012-ben életbe lépő változások "nem lesznek fájdalmasak" - mondta Hoffmann Rózsa. Az új köznevelési rendszerben hangsúlyozott cél, hogy visszatereljék a magyar iskolarendszert arra az útra, ahol - a Szent István király vagy Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt végrehajtott nagy iskolareformok idején - nagyon eredményes és sikeres volt, aminek csodájára járt a világ. Az államtitkár úgy fogalmazott: "Erősíteni kívánjuk azokat az értékelven alapuló pedagógiai eljárásokat", amelyekben a magyar pedagógiai élet nagy többsége hisz. A művészeti neveléssel kiemelten foglalkozó zalaegerszegi általános iskola tanévnyitóján Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy az új köznevelési rendszerben nagyobb szerepet kap a művészeti nevelés, elsősorban a zenei nevelés. "Ezt az új nemzeti alaptanterv fogja biztosítani, megemeljük az óraszámokat, és erősítjük a zenetanárképzést". Középtávú elképzelés, hogy minden iskolának, vagy akár osztálynak önálló zenekara legyen, hogy a gyerekek "a közös muzsikálásban örömet találjanak, megtanulják az egymásra figyelést", és ezáltal ezek a gyerekek felnövekedve együtt is tudjanak dolgozni - fejtette ki az államtitkár. Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere azt mondta: nagy változások előtt áll a magyar oktatási rendszer. Szükség is van a változásokra, "arra, hogy az ország megújuljon, hogy olyan országban élhessünk, amely figyel az oktatásra", és azt a jövő zálogát jelentő stratégiai szektornak tekinti. Elmondta: Zalaegerszeg a helyi közoktatás fenntartását az elmúlt öt évben - az állami támogatásokon felül - mintegy 15 milliárd forinttal segítette, és ugyanekkora összeget fordított felújításra, fejlesztésre. Büszke lehet a város az oktatási rendszerére, amelynek részeként Zalaegerszegen található az ország második legjobb középiskolája és a negyedik legjobb szakképző intézménye - tette hozzá a polgármester.MTIA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
