Szigorítanák az érettségit, csökkenne az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma, az önkormányzatok pedig visszavehetnék azokat az iskolákat, amelyeket még el sem vett tőlük az állam – többek között ez derül ki a készülő köznevelési törvény koncepciójából. Az új jogszabályok ősszel kerülnek a parlament elé.
Jóllehet az önkormányzati rendszert úgy alakítaná át a kormány, hogy az iskolákat ezentúl az állam tartaná fenn, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a készülő köznevelési törvény koncepciója szerint - megfelelő kötelezettségvállalás mellett - az önkormányzat majd visszaveheti az államtól az iskolák fenntartásának jogát. Azt, hogy mik ezek, az államtitkár nem részletezte. Azt viszont közölte: a koncepció szerint valamennyi iskolát az állam tartaná fenn, legyen szó általános vagy éppen középiskoláról. (Korábban ez nem volt világos, Tállai András közigazatási államtitkár múlt héten mindössze annyit mondott: az alapfokú iskolák állami kézbe kerülnek.) A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatod el.
eduline
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
