Ilyen változások várnak a tanárokra: kisebb szabadság, több követelmény

Szigorítanák az érettségit, csökkenne az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma, az önkormányzatok pedig visszavehetnék azokat az iskolákat, amelyeket még el sem vett tőlük az állam – többek között ez derül ki a készülő köznevelési törvény koncepciójából. Az új jogszabályok ősszel kerülnek a parlament elé.

  • Eduline

Jóllehet az önkormányzati rendszert úgy alakítaná át a kormány, hogy az iskolákat ezentúl az állam tartaná fenn, Hoffman Rózsa oktatási államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a készülő köznevelési törvény koncepciója szerint - megfelelő kötelezettségvállalás mellett - az önkormányzat majd visszaveheti az államtól az iskolák fenntartásának jogát. Azt, hogy mik ezek, az államtitkár nem részletezte. Azt viszont közölte: a koncepció szerint valamennyi iskolát az állam tartaná fenn, legyen szó általános vagy éppen középiskoláról. (Korábban ez nem volt világos, Tállai András közigazatási államtitkár múlt héten mindössze annyit mondott: az alapfokú iskolák állami kézbe kerülnek.) A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.