Mégsem fellegzett be végleg az Útravaló ösztöndíjprogramnak?

Összesen mintegy tízmilliárd forintot fordít a kormány esélyegyenlőséget célzó pedagógiai, oktatási programokra és a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma diákok tanulásának támogatására.

  • Eduline

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében 7,1 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből egyrészt képességkibontakoztató, integrációs felkészítő, óvodai felkészítő projekteket támogatnak, illetve az integrációban részt vevő intézmények pedagógusainak juttatásait finanszírozzák.

 

A korábbi évek adatai alapján a 2011/2012-es tanévben várhatóan 71 ezer halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - és 23 ezer óvodás vesz részt a programban, és 13 ezer pedagógus részesülhet kiegészítő illetményben. Elmondta, hogy a keretösszegből 3,4 milliárd forintot szeptembertől költenek el.

 

Balog Zoltán külön kiemelte a források ellenőrzését, amely azt célozza, hogy ezeket az összegeket valóban a kívánt cél elérésére fordítják-e. Jelezte azt is, hogy a támogatásokat differenciálják, és mérik a programok sikerességét is, s a nagyobb hatásfokkal megvalósuló projektek nagyobb támogatást kapnak majd. Az államtitkár elmondta még, hogy 2011. második félévétől összevonták az Útravaló és a Macika ösztöndíjprogramot, s a juttatásokra 2,5 milliárdot fordítanak. Az Útravaló ösztöndíjprogram körüli problémákról bővebben itt olvashatsz.

 

Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak átalakításával lehetővé válik, hogy az előző tanévhez képest 11 százalékkal többen részesüljenek juttatásban. Szeptembertől ugyanakkor a programba újonnan belépő tanulók számának növelése mellett valamennyi esélyegyenlőségi alprogramba (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához) a támogatottak legalább 50 százalékáig roma származású diákokat kívánnak bevonni. Kiemelte: elsősorban a hetedik, nyolcadik osztályosokra és a középiskolára koncentrálnak majd, s az egyéni eredmények javítását, az iskola tényleges befejezését prémiummal ismerik el. Kérdésre válaszolva hozzátette: az ösztöndíjak összege várhatóan 7-10 ezer forint között mozoghat majd.

 

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy összesen 110 millió forinttal segítik keresztény roma felsőoktatási szakkollégiumok elindítását. A programba a református egyház, a görög-katolikus egyház, az evangélikus egyház és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány kapcsolódott be. A roma szakkollégiumok támogatására 2012-től uniós forrásokat is bevonnak, az oktatási államtitkársággal történt megállapodás alapján 1,15 milliárd forintos keretösszeggel.

 

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a forrásokból a pedagógusokat, diákokat segítő, fejlesztő programokat lehet elindítani.

MTI 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.