„Úgy tűnik, mintha a közoktatás államosításának tervezői elfeledkeztek volna egy 200 milliárd forint körüli apróságról. A tervezett intézkedés ugyanis veszélyezteti a közoktatás fejlesztésére szánt forrásokat, illetve a már elköltött pénz visszafizetésével járhat” – olvasható a Népiskola blogon.
„Az EU-bürokrácia szőrös szívű képviselői komolyan veszik a szerződés kötelez, délibábos honunkban kissé bizonytalannak tűnő elvét. Mármost az elmúlt években Magyarországon leginkább önkormányzati iskolafenntartók pályáztak nagyjából 100 milliárd forintot iskolafelújításra, és szintén a fenntartó önkormányzatok voltak a szakmai fejlesztések, például a 20 milliárdos innovatív iskolák (TÁMOP 3.1.4) és még jó pár kisebb pályázat kedvezményezettjei" - áll a blogon.
"A nyertes pályázattal viszont az új nyílászárókon, a mozgássérült liften, a felújított tantermeken és gyerekbarátabb oktatási módszereken túl fenntartási kötelezettség is jár. Ez azt jelenti, hogy a pályázók a támogatási szerződésekben megígérték, hogy még legalább öt évig fenntartja az adott intézményeket” – a teljes bejegyzést a Népiskola blogon olvashatod el.
edulineMiközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
