A 2011/2012-es tanév a nagy változások, egyben a további változások előkészítésének éve lesz - mondta Hoffmann Rózsa hétfőn Salgótarjánban.
Az oktatásért felelős államtitkár a Nógrád megyei tanévnyitó konferencián kijelentette: ideje az iskolát visszahelyezni eredeti pozíciójába, és nyíltan kimondani, hogy az iskola a személyiséget formálja, azaz nevel.
Ezért az új közoktatási törvény már a nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvény nevet fogja viselni, és azt üzenik vele az egész társadalomnak, hogy olyan értékrendet próbálnak közvetíteni, olyan pedagógiai munkát szeretnének látni az egész országban, amely az emberért van és az emberről szól - tette hozzá. Hoffmann Rózsa a köznevelési rendszer örökölt problémái között sorolta, hogy tisztázatlan az állam szerepe, a döntést laikusok (szülők, diákok) kezébe tették, az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, sikertelenek voltak a felzárkóztatási programok, romlik az oktatás eredményessége, s hanyatlik a fiatalok teljesítménye. Ezeket a problémákat szeretnék orvosolni - mondta. Mint kifejtette, az új köznevelési törvényben közszolgálatnak, közszolgáltatásnak tekintik az oktatást és a nevelést. Az állam finanszírozza a közoktatást, és evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben. Az állam a közoktatási intézmények fenntartója, de a koncepció szerint az önkormányzatok - megfelelő paraméterek megléte esetén - átvehetik a fenntartást. Hoffmann Rózsa közlése szerint az igazgatókat vélhetően az oktatási miniszter nevezi ki, ez a pozíció megbecsülését jelzi. A Nemzeti Alaptanterv - amelyben visszahozzák a kötelező tartalmakat - és a kerettanterv határozza meg, hogy mit tanítanak az iskolákban. Az államtitkár úgy fogalmazott: ha az állam felelősséget visel a nemzeti köznevelési rendszerért, hogy egységes műveltséget kapjon egy gyerek Salgótarjánban, Pécsett vagy Záhonyban, akkor elő kell írni, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell tanítani az iskolában. Hoffmann Rózsa arról is említést tett, hogy az új Nemzeti Alaptantervet követően fel kell készülni majd egy új érettségi rendszerre is.MTIIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
