Miért bukik meg Hoffmann Rózsa államtitkársága?

"Az oktatási kormányzat szentül hiszi, hogy birtokában van az egyedüli igazságnak, ezért aztán nem igen érdekli sem a valóság, sem azok, akik szembesíteni akarják vele. A problémák megoldását inkább a múltban keresi: kevesebb autonómia, kevesebb középiskolás és egyetemista" - olvasható a Népiskola blogon.

  • Eduline
"Az államtitkárság világosan tudja, hogy mit és hogyan akar, és azt is, hogy ez így, és csak így helyes. Aki más gondol, az téved, liberális, illetve áruló. A tárca birtokában van az erkölcsi fölénynek, és nem fél használni. Egyházi iskola jó, önkormányzai iskola nem jó. Buktatás jó, kompetencia rossz. Köpontosítás jó, autonómia nem jó. Szakképzés jó, gimnázium nem jó.  Indoklás szinte sosincs. A legújabb az, hogy neolatin nyelvek jók, angol rossz. A hittan jó, világnézeti semlegesség rossz."

MTI / Szigetváry Zsolt

"Sajátos módon ez az erős elszántság az ősellenségnek tekintett  Magyar-féle oktatáspolitikával párosítja, szemben a Pokorni- és Hiller-féle pragmatikus, "van egy problémánk, keressünk megoldást" megközelítéssel. Jelentős különbség viszont, hogy a liberális tárcavezető (bár a pedagógusokkal nem értett szót) döntéseiben általában jelentős szakmai háttérre, például az Országos Köznevelési Tanácsra és a minisztérium háttérintézményeire támaszkodott, a mostani kormányzás mögött azonban ennek nyoma sincs" - a bejegyzés folytatását a Népiskola blogon olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.