Miért bukik meg Hoffmann Rózsa államtitkársága?

"Az oktatási kormányzat szentül hiszi, hogy birtokában van az egyedüli igazságnak, ezért aztán nem igen érdekli sem a valóság, sem azok, akik szembesíteni akarják vele. A problémák megoldását inkább a múltban keresi: kevesebb autonómia, kevesebb középiskolás és egyetemista" - olvasható a Népiskola blogon.

  • Eduline
"Az államtitkárság világosan tudja, hogy mit és hogyan akar, és azt is, hogy ez így, és csak így helyes. Aki más gondol, az téved, liberális, illetve áruló. A tárca birtokában van az erkölcsi fölénynek, és nem fél használni. Egyházi iskola jó, önkormányzai iskola nem jó. Buktatás jó, kompetencia rossz. Köpontosítás jó, autonómia nem jó. Szakképzés jó, gimnázium nem jó.  Indoklás szinte sosincs. A legújabb az, hogy neolatin nyelvek jók, angol rossz. A hittan jó, világnézeti semlegesség rossz."

MTI / Szigetváry Zsolt

"Sajátos módon ez az erős elszántság az ősellenségnek tekintett  Magyar-féle oktatáspolitikával párosítja, szemben a Pokorni- és Hiller-féle pragmatikus, "van egy problémánk, keressünk megoldást" megközelítéssel. Jelentős különbség viszont, hogy a liberális tárcavezető (bár a pedagógusokkal nem értett szót) döntéseiben általában jelentős szakmai háttérre, például az Országos Köznevelési Tanácsra és a minisztérium háttérintézményeire támaszkodott, a mostani kormányzás mögött azonban ennek nyoma sincs" - a bejegyzés folytatását a Népiskola blogon olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.