Elnézte a tanévkezdést Hoffmann Rózsa államtitkársága

Számítási hiba miatt volt kénytelen visszavonni 2010-es ígéretét az oktatási államtitkárság – tavaly augusztusban még azt jelentették be, hogy a 2010/2011-es lesz az utolsó tanév, amely nem hétfőn kezdődik, és nem pénteken zárul. Idén mégis szeptember elseje, csütörtök lesz az első tanítási nap.

  • Eduline

„Annak érdekében, hogy életszerűbb legyen az oktatás, és többet ne essen hét közepére a tanévkezdés, illetve ne szerdán legyen vége a tanévnek, a jövőben – függetlenül attól, hogy szeptember elseje milyen napra esik – a tanév hétfőn fog elkezdődni, és pénteken befejeződni” – így nyilatkozott 2010 augusztusában Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. A június elején kiadott miniszteri rendeletben mégis az áll, hogy a 2010/2011-es tanév – vagyis az első, amelynek hétfőn kellene kezdődnie – első tanítási napja szeptember elseje, csütörtök lesz.

Tanévnyitó - tervek ide vagy oda, idén is szeptember elsején startol a tanév
Túry Gergely

Úgy tudjuk, bár az iskolaigazgatók többsége támogatta volna tanév rendjének módosítását, az erőforrás-minisztériumban komoly vitát kavart a köz- és felsőoktatási koncepció kritikus elemei mellett egyébként eltörpülő ötlet, sokan felesleges tartották a változtatást. „Volt évközben egy közvélemény-kutatásunk, megkérdeztük az iskolákat, hogy mit szeretnének: a tanév kezdete szeptember elsejéhez vagy inkább a hétfői naphoz igazodjon? A tanárok többsége szerint a szeptember elsejétől független tanévkezdés jobb és kivitelezhetőbb lenne” – válaszolta az eduline kérdésére Gloviczki Zoltán.

A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a terv visszavonásához inkább az vezetett, hogy elkövettek némi „időszámítási baklövést”, hiszen az „egyszerre nem tud megvalósulni a naptár tulajdonságai miatt, hogy mindenképpen hétfőn kezdődjön, és mindenképpen pénteken legyen vége a tanévnek”. Valóban: a tanítási napok száma három éve 182-183 iskolatípustól függően, a 2011/2012-es tanévben összesen 188 munkanap lesz, ebből ötöt az iskolák tanítás nélküli napként használhatnak fel. Vagyis ahhoz, hogy hétfőn kezdődjön, és pénteken fejeződjön be a tanév, két nappal meg kellene hosszabbítani.

A kollégisták rosszul járnak?

„A hét közepén kezdődő tanítás nagyon megterheli ezeket a gyerekeket és szüleik pénztárcáját is. Van, aki több órát tölt utazással, hogy haza-, illetve visszaérjen az iskolába. Sok kollégiumban péntek délután hazaküldik a tanulókat, vasárnap este fogadják újra” – írta egyik olvasónk. A kollégiumok vezetői valóban arra számítottak, hogy idén már nem kell az első csonka hétre fogadniuk a diákokat – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet ráadásul a megszokottnál később, június elején hirdette ki az erőforrás-minisztérium.

Az oktatásért felelős tárca eddigi vezetői rendszerint májusban hozták nyilvánosságra a tanítási szüneteket, érettségi időpontokat és egyéb fontos információkat tartalmazó dokumentumot – bár a közoktatási törvényben nincs meghatározva, hogy meddig kell kihirdetni a tanévrendet.

Két hét múlva, szeptember 1-jén kezdődik a 2011/2012-es tanév: összesen 182-183 tanítási nap lesz. Az őszi szünet a 2010-esnél egy nappal rövidebb lesz: a diákok október 29-től november 6-ig pihenhetik ki a 2011/2012-es tanév első két hónapját. A nyolcnapos szünetből öt lenne munkanap, október 30. és 31. hétvégére esik, november elseje pedig egyébként is munkaszüneti nap. A 2011/2012-es tanév legfontosabb dátumait itt találod.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.