Ennyibe kerülnek az idei tankönycsomagok az általános iskolákban

Nem emelkedik nagyot a tankönyvek ára a 2011/2012-es tanévben: a legolcsóbb kiadványért 111 forintot, míg a legdrágábbért 25 000 forintot kell fizetni. A legrosszabbul a hetedik évfolyamos diákok szülei járnak, ők legalább 11-12 ezer forintos kiadással számolhatnak – és ebben az összegben még nincs benne az iskolatáska, a tanszerek és a tornafelszerelés ára.

  • Eduline

6482 forint az első évfolyamos, 10 840 forint a nyolcadikos tankönyvcsomag ára, a szülők kiadásai a 2010/2011-es tanévhez képest alig nőttek – mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Az előző évekhez hasonlóan a tankönyvek árát idén is egy állami árkorlátnak megfelelően kell kialakítani: azok a kiadványok egyáltalán nem kerülhetnek fel a hivatalos tankönyvjegyzékre, amelyekért ennél többet kell fizetni.

MTI

Így lehet olcsóbban: nem muszáj minden könyvet megvenni

Ahogy eddig, úgy idén sem kötelező minden tankönyvet megvásárolni, a szülők dönthetnek arról, hogy az egész csomagot megrendelik, vagy egyes tankönyveket más módon – például használt példánnyal vagy könyvtári kölcsönzéssel – biztosítják a gyerekeknek. "Most is van lehetőség arra, hogy a rászorulók az iskolai könyvtár példányait használják, de még mindig sok az olyan szülő, aki ezt a lehetőséget visszautasítja" - mondta a közoktatásért felelős helyettes államtitkár. A családok egyébként a kiválasztott tankönyvek listáját is megvétózhatják: ha túl drágának tartják a nyolc-kilencezres nyelvkönyveket vagy atlaszokat, a pedagógusoknak másikat kell választaniuk.

Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára

1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint

Forrás: Nefmi

A kormány 10 ezer forintról 12 ezerre emelte az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után igényelhető normatív támogatást – igaz, közben megszüntették az 1000 forintos általános, állami hozzájárulást, ami mindenkinek járt. A 2011/2012-es tanévben a becslések szerint körülbelül hat-hétmilliárd forint jut a rászoruló diákok tankönyveire: a tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos tanulók, a három- vagy többgyermekes családban élők, az iskoláztatási támogatásra és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, valamint a pszichés fejlődési zavarokkal küzdő általános- és középiskolások idén sem fizetnek a kiadványokért.

A tankönyvjegyzékben – amely azoknak a kiadványoknak az adatait tartalmazza, amelyeket meg lehet vásárolni az állami támogatásból is – összesen 4652 kiadvány szerepel. Az oktatási államtitkárság szerint az összes magyarországi tankönyv egy százméteres polcon férne el, az összes kiadvány elolvasása negyvennégy évet venne igénybe.

MTI

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.