Hoffmann Rózsa: csak ijesztgetik a tanárokat a szakszervezetek

Az oktatási államtitkárság nem tervezi tanárok elbocsátását, ám a gyerekszámcsökkenés miatt kevesebb pedagógusra lesz szükség - mondta Hoffmann Rózsa az Inforádiónak.

  • Eduline
"Úgy látszik, a szakszervezeteknél egy visszatérő motívum, hogy minden változás előtt ilyen számokkal ijesztgetik az embereket" – mondta, hozzátéve, hogy szeptembertől körülbelül 170 ezerrel kevesebb gyerek kezdi meg iskolai tanulmányait, mint 2002-ben, és becslések szerint 24 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ha ilyen radikális mértékben csökken a tanulók száma, akkor ebből szükségszerűen következik bizonyos pedagóguslétszám-csökkenés is.

Az új közoktatási törvény leghamarabb jövő szeptembertől léphet életbe, a 2011/2012-es tanévben csupán egy változással számolhatnak a diákok az eddigiekhez képest, ez pedig a mindennapos testmozgás kötelezővé tétele az alsó tagozaton. "Mivel az alsó tagozatos gyerekek hetven százaléka napközis, a napközis nevelők dolga lesz, hogy azokat is, akik történetesen nem maradnának délután az iskolában, ott tartsák mozogni" - magyarázta.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az új közoktatási törvény a tanárok bérezését tekintve szakít az óraadói szemlélettel, és a fizetéseket megemelve új munkaidő-elszámolást, valamint központi bérfinanszírozási rendszert vezetne be.

Szeptemberben tárgyalhatja a felsőoktatási törvény koncepcióját a kormány, miután a közigazgatási államtitkárok ülésén nem volt szó a tervezetről, a grémium szerint a koncepció bizonyos pontjai politikai döntést igényelnek - közölte Hoffmann Rózsa. A Széll Kálmán-tervben előirányzott 88 milliárdos elvonást 2014-ig túl soknak tartja, szerinte erről akkor lehet elgondolkodni, ha a gazdasági szereplők beszállnak a finanszírozásba.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.