Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Vízágyúkat és könnygáz vetettek be a rendőrök az engedély nélkül tüntető diákok ellen Chile fővárosában csütörtökön.
A dél-amerikai országban több mint két hónapja indult el a közoktatással elégedetlen középiskolások, egyetemisták és tanárok tiltakozó megmozdulása. Az oktatás színvonalának és finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat.
A kormány a hét elején juttatta el a fiataloknak és tanáraiknak 21 pontból álló javaslatcsomagját, amelyre péntekre ígértek választ a tüntetők. Az elképzelés szerint az alkotmányban rögzítenék az ingyenes és színvonalas közoktatáshoz való jogot, s a kormány emellett homályos ígéretet tett az önkormányzati kezelésben lévő középiskolák helyzetének javítására. A júniusi chilei diák- és tanártüntetésről itt olvashatsz.
Ugyanakkor már legalább egy tucatnyi szövetség előre jelezte, hogy elutasítják a kormány kezdeményezését, mert az "kétértelmű" és nem oldja meg az oktatás alapvető problémáit. Emellett a tüntetések folytatását is megígérték.
A diákok és az oktatók érdekvédelmi szövetségesei csütörtökre úgy hirdettek meg két újabb tüntetést a fővárosba, hogy engedélyt sem kértek a hatóságoktól. Rodrigo Hinzpeter belügyminiszter szerdán az éjszakába nyúlóan tanácskozott a tiltakozók képviselőivel, akiket figyelmeztetett, hogy "Chilében mindenkire vonatkoznak a törvények", s a kormánynak kötelessége betartatni azokat. Rámutatott, hogy a chileiek nyugalmat akarnak, elegük van a randalírozásokból és a Molotov-koktélos támadásokból, nem is beszélve a magán- és köztulajdonban keletkezett sokmilliós károkról, valamint az összecsapások sérültjeiről, akik közül 98 rendőr, 17 pedig civil volt.
Dacára a figyelmeztetésnek, a fiatalok már reggel hét órától barikádokat emeltek az utakon, s megbénították a közlekedést. A rendőrök összecsaptak a diákokkal, vízágyúkat és könnygázt vetettek be, hogy visszaszorítsák a fiatalokat az utakról. Nemcsak Santiago de Chilében, hanem más nagyvárosokban, így Valparaísóban, Concepciónban, Valdiviában, Iquequében és Quilpében is hasonló jelenetek játszódtak le.
A főváros központjában a tüntetések kiindulópontjául szolgáló Plaza Italiát (Olaszország tér) már kora reggel rohamrendőrök fogták körül. A fiatalok 200-300 fős csoportban megpróbáltak bejutni a térre a környező utcákból, de a rendőrök minden kísérletüket visszaverték. Több csoport a város fő útvonalára, a Chile egyik alapító atyjáról, a függetlenségi háború hőséről, Bernardo O,Higginsről elnevezett sétányra próbált meg eljutni, de ezt is megakadályozták.