Érettségi nélkül a felsőoktatásban

Érettségi nélkül elvégezhetnek több főiskolai kurzust azok a marylandi diákok, akik részt vesznek az Academy of Health Sciences nevű programban – a kilencedik évfolyamos tanulók négy éven keresztül a főiskolai campuson tanulhatnak.

  • Eduline
Ősztől a Prince George’s County középiskola kilencedik évfolyamos diákjai közül százan fognak az egyik helyi főiskolán előadásokat hallgatni. Az Academy of Health Sciences programban részt vevő középiskolások a hagyományos gimnáziumi tantárgyak mellett jó néhány főiskolai tanegységet is felvehetnek, amelyekért krediteket is kapnak majd – írja a The Washington Post.

Az ötletgazdák abban bíznak, hogy mire a diákok elérik a tizenegyedik osztályt, már rutinosak lesznek a házidolgozatok írásában és a vizsgázásban, hiszen idejük kilencven százalékát hallgatók és professzorok társaságában töltik majd. Aki elég szorgalmas, az érettségivel együtt megszerezheti az associate degree-t, amely felsőfokú oklevél, de nem egyenértékű a BA- és BSc-diplomával. Mi az associate degree és az alkalmazott tudományok egyeteme? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Egyetemi előadó - van, aki már az érettségi előtt kipróbálhatja, milyen a felsőoktatás
Túry Gergely

„Ez segíteni fog abban, hogy pénzt spóroljunk a főiskolára. Ráadásul nagyon más lesz felnőttekkel együtt gimnáziumba járni. Úttörők vagyunk!” – nyilatkozta a 13 éves Sarah Tayel, aki tagja az első akadémiai csapatnak.

Marylandben még soha nem volt hasonló program, amelyet annak ellenére indítanak el, hogy az iskolai körzetek már most 155 millió dolláros hiánnyal küzdenek. A kiválasztott, zömében hátrányos helyzetű diákok olcsóbban étkezhetnek majd az egyetemi menzán, sokan családjukból elsőként járhatnak felsőoktatási intézménybe.

A programra 980 nyolcadikos tanuló jelentkezett, közülük száz végzőst választottak ki anyagi helyzetük és tanulmányi eredményeik alapján. „Ezek tehetséges fiatalok, akik képesek hozni a szintet, ha megadják nekik a lehetőséget” – mondta Kathy Richard Andrews, a program vezetője. A diákok többsége legalább egy idegen nyelven beszél, de van olyan résztvevő is, aki négy nyelvet ismer.

A „középfőiskola” története négy évtizedre nyúlik vissza, mondja Cecilia Cunningham, a programot összefogó szervezet vezetője. Összesen 35 intézmény vesz részt a projektben, ezeken kívül vannak olyan iskolák, amelyek ugyan nem tagjai a konzorciumnak, de indítanak ilyen programokat. „Amint megváltozik a környezet, valami történik. Ha megkapják a kellő támogatást, a diákok meg tudnak felelni az elvárásoknak” - teszi hozzá Cunningham. Egy tavalyi tanulmány szerint a résztvevők - korábbi tanulmányi eredményeiktől függetlenül - általában sikerrel végeznek.  

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.