MSZP: a kormány oktatási politikája kudarcra van ítélve

Az MSZP szerint csak tudás alapú társadalommal és képzett, nem pedig eldobható munkavállalókkal, kubikosokkal, fél- vagy teljes analfabétákkal lehet erős nemzetet építeni, ezért a kormány oktatási és foglalkoztatási politikája kudarcra van ítélve.

  • Eduline
A szocialista politikus azt mondta: ha tényleg az a baj, hogy millióknak nem megfelelő a tudásszintje és képzettsége, akkor nem az a megoldás, hogy még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzuk őket, hanem ezeket az embereket be kell vonni az oktatásba, mert csak a tudás az, ami megvéd és versenyképessé tesz a munkaerőpiacon.

Hozzátette: a kormányfő nem koncepció és rendszer alapján dolgozik, nem helyezi el Magyarországot Európában, ezért a köz- és felsőoktatási törvényt is visszalépésként értékelik. Őszig újra kell fogalmazni, hogy milyen tudásszinttel és készséggel kell rendelkeznie egy 14-15 éves gyermeknek, függetlenül attól, hogy szak- vagy felsőoktatásban kíván tovább tanulni. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a bukás intézményének bevezetését sikernek értékeli a szakállamtitkár, miközben az egyértelmű kudarc, diáknak, szülőnek és tanárnak egyaránt - hangoztatta.

Átalakul a szakképzés, a közoktatás és a felsőoktatás is - az MSZP szerint rossz az irány
MTI/ Ujvári Sándor

Az MSZP elnökségi tagja megjegyezte, 2020-ra az Európai Unió tagállamaiban 12 millióval kevesebb olyan munkahely lesz, amely alacsony képzettségű munkavállalókat igényel, miközben 16 millióval több szakképzett emberre lesz szükség.

Kunhalmi Ágnes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kamara támogatja a kormány „feudális rendszerre épülő politikáját”, azt hangoztatva, a munkaadók is tudják, hogy nem kubikusokra, fél-, vagy teljes analfabétákra van szüksége az országnak, mert aki magasabban képzett, annak ugyan több bért kell adni, de többet is termel.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.