Még csak középiskolások, de már mindenkit leköröztek a világversenyen

Az európai csapatok közül a magyar együttes szerepelt a legeredményesebben az idei, Tajvanban rendezett 22. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián.

  • Eduline

A versenyt július 11. és 17. között rendezték meg 229 diák részvételével. A legrangosabb nemzetközi biológiaversenyen Magyarország csapata másodszor indult el, és ezúttal is kimagasló teljesítményt nyújtott. Az együttes négy diákja összesen egy arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, így az éremtáblázaton a magyarok a nyolcadik helyen végeztek a közel 60 résztvevő ország között - adta hírül közleményében Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke.

Az aranyérmes Nászai Máté gyakorlati eredményei és az ezüstérmes Szentirmai Márton elméleti megoldásai messze megelőzték a többi európai diák eredményeit. Mindkét fiatal és a bronzérmes Hawchar Fatime is a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. Rehó Bálint, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulója ezüstérmet szerzett.

A fiatalok eredményes felkészítését a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Tanszékcsoportjának oktatói és a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének (MABITE) tagjai végezték.

Idén olyan - korábban legyőzhetetlennek hitt - csapatokat is sikerült maga mögé utasítania a magyar együttesnek, mint India, Oroszország vagy Ausztrália versenyzői. A vetélkedőben hat távol-keleti ország és az Egyesült Államok tanulói előzték meg a magyar diákokat.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.