Az MSZP szerint az új egyházi törvénynek vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, de vesztesek az önkormányzatoktól egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, valamint a világnézetileg semleges oktatásra igényt tartó szülők és gyerekek is.
Lendvai Ildikó, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy a kormánytöbbség végül 14 egyházat ismert el a törvény keretében. A listáról kiszorult számos nagy múltú keresztény kisegyház, például a szociális és oktatási intézményeket fenntartó metodisták, az adventisták, a nazarénusok és mások is. Lemaradtak a nagy világvallások eddig működő hazai egyházai: a buddhista és iszlám közösségek, a krisnások - teszi szóvá a szocialista politikus, hozzátéve, hogy róluk a politikusok döntik majd el: valóban vallások, valóban egyházak-e.
Lendvai Ildikó emlékeztet arra, hogy az egyházak kérelmeit előbb a miniszter vizsgálja meg, sőt hitelveiket is, majd a nemzetbiztonsági szervek alkotnak róluk véleményt, amelynek indokait meg sem lehet ismerni, így cáfolni sem. Ha a kormányzat mindkét szereplője kegyesen zöld utat enged, akkor a parlament kétharmados többsége dönt sorsukról - mutat rá Lendvai Ildikó, aki a törvény vitája során megnyilvánult tájékozatlanság és antiszemitizmus után aggasztó jelenetekre számít, ha folyamatosan érkeznek be a most visszaminősített, "vesztes" egyházak kérelmei.
Lendvai Ildikó szerint a törvény vesztesei azok a pedagógusok, sőt a takarítónők és portások is, akiknek az iskoláját az önkormányzat most adja át az egyháznak. Máris több mint nyolcvanról tudunk, közülük húsz a település egyetlen iskolája. Az új törvény szerint az egyházi intézményekben - függetlenül attól, hogy tegnap még önkormányzatiak voltak - a felvételnél, alkalmazásnál és elbocsátásánál szempont lehet a vallási identitás. Minden egyéb indok nélkül, egy perc alatt ki lehet rúgni azokat, akik nem az adott vallás követői, vagy nem elég lelkes vallásgyakorlók - figyelmeztet a politikus.
De vesztesek a szülők és gyerekek is, hiszen előfordulhat, hogy a település egyetlen iskolájába ugyanilyen alapon megtagadják a felvételüket. Ráadásul többé az állami, önkormányzati iskolában sem lehetnek biztosak a világnézetileg semleges oktatás felől. Az új törvény az állami iskolában a szülők igénye esetén megszervezett hitoktatás megnevezése mellől elhagyta a "fakultatív" és "nem kötelező" jelzőt. Így ezentúl nincs akadálya annak, hogy az iskolában a hitoktatást az egyszerűség kedvéért az órarendbe illesztve kötelezővé tegyék a nem hívő vagy más vallású gyerekek számára is - olvasható a közleményben.
MTI
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
