MSZP: vesztesek az egyházi kezelésbe kerülő iskolák dolgozói

Az MSZP szerint az új egyházi törvénynek vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, de vesztesek az önkormányzatoktól egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, valamint a világnézetileg semleges oktatásra igényt tartó szülők és gyerekek is.

  • Eduline

Lendvai Ildikó, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy a kormánytöbbség végül 14 egyházat ismert el a törvény keretében. A listáról kiszorult számos nagy múltú keresztény kisegyház, például a szociális és oktatási intézményeket fenntartó metodisták, az adventisták, a nazarénusok és mások is. Lemaradtak a nagy világvallások eddig működő hazai egyházai: a buddhista és iszlám közösségek, a krisnások - teszi szóvá a szocialista politikus, hozzátéve, hogy róluk a politikusok döntik majd el: valóban vallások, valóban egyházak-e.

Lendvai Ildikó emlékeztet arra, hogy az egyházak kérelmeit előbb a miniszter vizsgálja meg, sőt hitelveiket is, majd a nemzetbiztonsági szervek alkotnak róluk véleményt, amelynek indokait meg sem lehet ismerni, így cáfolni sem. Ha a kormányzat mindkét szereplője kegyesen zöld utat enged, akkor a parlament kétharmados többsége dönt sorsukról - mutat rá Lendvai Ildikó, aki a törvény vitája során megnyilvánult tájékozatlanság és antiszemitizmus után aggasztó jelenetekre számít, ha folyamatosan érkeznek be a most visszaminősített, "vesztes" egyházak kérelmei.

Lendvai Ildikó szerint a törvény vesztesei azok a pedagógusok, sőt a takarítónők és portások is, akiknek az iskoláját az önkormányzat most adja át az egyháznak. Máris több mint nyolcvanról tudunk, közülük húsz a település egyetlen iskolája. Az új törvény szerint az egyházi intézményekben - függetlenül attól, hogy tegnap még önkormányzatiak voltak - a felvételnél, alkalmazásnál és elbocsátásánál szempont lehet a vallási identitás. Minden egyéb indok nélkül, egy perc alatt ki lehet rúgni azokat, akik nem az adott vallás követői, vagy nem elég lelkes vallásgyakorlók - figyelmeztet a politikus.

De vesztesek a szülők és gyerekek is, hiszen előfordulhat, hogy a település egyetlen iskolájába ugyanilyen alapon megtagadják a felvételüket. Ráadásul többé az állami, önkormányzati iskolában sem lehetnek biztosak a világnézetileg semleges oktatás felől. Az új törvény az állami iskolában a szülők igénye esetén megszervezett hitoktatás megnevezése mellől elhagyta a "fakultatív" és "nem kötelező" jelzőt. Így ezentúl nincs akadálya annak, hogy az iskolában a hitoktatást az egyszerűség kedvéért az órarendbe illesztve kötelezővé tegyék a nem hívő vagy más vallású gyerekek számára is - olvasható a közleményben.

MTI

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.