Beszigorított az oktatási minisztérium: aki nem vizsgázik le, nem kap tanári állást

Több mint 38 ezer pedagógus jelentkezett a tanári versenyvizsgákra a romániai oktatási minisztérium adatai szerint. Aki nem ér el elég jó eredményt, nem kaphat állást az iskolákban.

  • Eduline
Horváth Szabolcs
Összesen 4471 címzetes tanári állásra és 42 731 helyettes posztra pályázhat a 38 ezer vizsgázó. A legnépszerűbb az óvónői és tanítói poszt, ezt követi a román-, angol-, torna-, matematika-, pszichopedagógia-, történelem-, földrajz-, francia-, ortodox vallás- és biológia tanári állás – írja a manna.ro.

A szerda délelőtt kezdődő írásbeli vizsgán a pályázóknak legalább 7-es osztályzatot kell kapniuk ahhoz, hogy betölthessenek egy címzetes tanári állást (Romániában az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb érdemjegy).

A tanárok informatikából, valamint különböző művészeti tantárgyakból vizsgáznak, szakjuknak megfelelően. Nyelvvizsgát azok tesznek, akik más nyelven végezték az egyetemet, mint a megpályázott állás oktatási nyelve – közölte Waczel Ferenc, a versenyvizsga lebonyolításáért felelős tanfelügyelő.

A megpályázható helyek iránt idén is nagy az érdeklődés, még úgy is, hogy az üres állások zöme csupán ideiglenes státuszt biztosító poszt, mindössze 75 végleges állás van a 487-ből. Hol kell versenyvizsgát tenniük az iskolai dolgozóknak, és hol keresnek 12 millió forintot a tanárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Rengetegen jelentkeztek tanítói állásokra is, két helyre százhárman pályáztak. Négyszeres a túljelentkezés a magyar nyelv és irodalom szakos állásokra, és kétszer több matematikatanár jelentkezett, mint ahány hely van.

eduline

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.