Négy éven belül végleg eltűnnek a tankönyvek a dél-koreai iskolákból

Minden tankönyvet digitalizálnak Dél-Koreában 2015-ig, hogy segítsék a diákokat saját tanulási módszerük kialakításában és könnyebbé tegyék a hátitáskákat.

  • Eduline
A programhoz szükséges 2,33 billió vont (közel 380 milliárd forintot kitevő összeget) az állami költségvetésből fedezik, és 2015-ig minden iskolát felszerelnek a világhálóra csatlakoztatott, számítási felhő (cloud computing) rendszerű számítógépekkel - áll a Ri Mjong Bak dél-korai elnöknek az oktatási, tudományos és technológiai minisztérium, illetve az államfő mellett működő informatizálási stratégiai tanács által benyújtott jelentésében.

A számítási felhő olyan számítástechnikai modellt jelent, amelynél az adatokat nem a magán a számítógépen, hanem az internetes hálózaton - "felhőben" - tárolják. Megfelelő szoftver és online kapcsolat segítségével ezek az adatokat nem csupán számítógépek, de okostelefonok segítségével is elérhetők. Az öt legjobb iPhone-alkalmazás tanuláshoz - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Néhány éven belül egyáltalán nem lesz tankönyv a dél-koreai iskolákban
AP

A kormány reményei szerint az új oktatási eszköz segíti majd a diákokat, hogy egyéni igényeinek megfelelően alakítsák ki tanulási módszereiket az online órák és más oktatási segédeszközök segítségével. A digitális tankönyvektől azt is várják, hogy könnyebb teher nehezedik majd a diákok vállára, ha megszabadulnak a papíralapú könyvektől, a szülők pénztárcáját pedig a tankönyvvásárlás fölöslegessé válása kíméli meg.

A program keretében az általános iskolákban 2014-ben vezetnék be a digitális könyveket, majd a következő évben a közép- és a főiskolákon is elterjesztenék használatukat. A tankönyvek digitalizálását röviddel azután jelentették be, hogy a kormány közölte: 2015-re vezető szerepet szeretne elérni a számításifelhő-ágazat területén.

MTI

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.