Négy éven belül végleg eltűnnek a tankönyvek a dél-koreai iskolákból

Minden tankönyvet digitalizálnak Dél-Koreában 2015-ig, hogy segítsék a diákokat saját tanulási módszerük kialakításában és könnyebbé tegyék a hátitáskákat.

  • Eduline

A programhoz szükséges 2,33 billió vont (közel 380 milliárd forintot kitevő összeget) az állami költségvetésből fedezik, és 2015-ig minden iskolát felszerelnek a világhálóra csatlakoztatott, számítási felhő (cloud computing) rendszerű számítógépekkel - áll a Ri Mjong Bak dél-korai elnöknek az oktatási, tudományos és technológiai minisztérium, illetve az államfő mellett működő informatizálási stratégiai tanács által benyújtott jelentésében.

A számítási felhő olyan számítástechnikai modellt jelent, amelynél az adatokat nem a magán a számítógépen, hanem az internetes hálózaton - "felhőben" - tárolják. Megfelelő szoftver és online kapcsolat segítségével ezek az adatokat nem csupán számítógépek, de okostelefonok segítségével is elérhetők.

Az öt legjobb iPhone-alkalmazás tanuláshoz - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Néhány éven belül egyáltalán nem lesz tankönyv a dél-koreai iskolákban
AP

A kormány reményei szerint az új oktatási eszköz segíti majd a diákokat, hogy egyéni igényeinek megfelelően alakítsák ki tanulási módszereiket az online órák és más oktatási segédeszközök segítségével. A digitális tankönyvektől azt is várják, hogy könnyebb teher nehezedik majd a diákok vállára, ha megszabadulnak a papíralapú könyvektől, a szülők pénztárcáját pedig a tankönyvvásárlás fölöslegessé válása kíméli meg.

A program keretében az általános iskolákban 2014-ben vezetnék be a digitális könyveket, majd a következő évben a közép- és a főiskolákon is elterjesztenék használatukat. A tankönyvek digitalizálását röviddel azután jelentették be, hogy a kormány közölte: 2015-re vezető szerepet szeretne elérni a számításifelhő-ágazat területén.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.