Négy éven belül végleg eltűnnek a tankönyvek a dél-koreai iskolákból

Minden tankönyvet digitalizálnak Dél-Koreában 2015-ig, hogy segítsék a diákokat saját tanulási módszerük kialakításában és könnyebbé tegyék a hátitáskákat.

  • Eduline
A programhoz szükséges 2,33 billió vont (közel 380 milliárd forintot kitevő összeget) az állami költségvetésből fedezik, és 2015-ig minden iskolát felszerelnek a világhálóra csatlakoztatott, számítási felhő (cloud computing) rendszerű számítógépekkel - áll a Ri Mjong Bak dél-korai elnöknek az oktatási, tudományos és technológiai minisztérium, illetve az államfő mellett működő informatizálási stratégiai tanács által benyújtott jelentésében.

A számítási felhő olyan számítástechnikai modellt jelent, amelynél az adatokat nem a magán a számítógépen, hanem az internetes hálózaton - "felhőben" - tárolják. Megfelelő szoftver és online kapcsolat segítségével ezek az adatokat nem csupán számítógépek, de okostelefonok segítségével is elérhetők. Az öt legjobb iPhone-alkalmazás tanuláshoz - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Néhány éven belül egyáltalán nem lesz tankönyv a dél-koreai iskolákban
AP

A kormány reményei szerint az új oktatási eszköz segíti majd a diákokat, hogy egyéni igényeinek megfelelően alakítsák ki tanulási módszereiket az online órák és más oktatási segédeszközök segítségével. A digitális tankönyvektől azt is várják, hogy könnyebb teher nehezedik majd a diákok vállára, ha megszabadulnak a papíralapú könyvektől, a szülők pénztárcáját pedig a tankönyvvásárlás fölöslegessé válása kíméli meg.

A program keretében az általános iskolákban 2014-ben vezetnék be a digitális könyveket, majd a következő évben a közép- és a főiskolákon is elterjesztenék használatukat. A tankönyvek digitalizálását röviddel azután jelentették be, hogy a kormány közölte: 2015-re vezető szerepet szeretne elérni a számításifelhő-ágazat területén.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.