Lehorzsolta a térdét, több százezer forintot kapott egy általános iskolás

2500 fontot - háromnegyed millió forintot - kapott "fájdalomdíjként" egy kisiskolás fiú Nagy-Britanniában csak azért, mert elesett és lehorzsolta a térdét, miközben tizedennyi kárpótlás adott egy másik iskola egy ujját vesztő diákjának.

  • Eduline
A legkirívóbb brit iskolai kártérítés feltehetően azé a fiúé, akinek - illetve szüleinek - sikerült 6250 fontot (1,9 millió forintot) kicsikarniuk egy tanintézettől pusztán azért, mert a gyerek az ebédlőben összeütközött egy társával, akinek a tejsodója a tálcáról a fiú bal kezére borult és közelebbről nem részletezett sérülést okozott.

A másik véglet az ujját elvesztő gyerek, akinek a balesetében ráadásul a pedellus volt a hibás. A 11 éves fiú társaival krikettezett, a pedellus pedig elfeledkezett a gyerekekről, bezárta az iskolát és távozott. A fiúk megpróbáltak kimászni egy biztonsági kerítésen, egyikőjük azonban úgy megsértette az ujját, hogy amputálni kellett. Ő csak 250 fontot (75 ezer forintot) kapott - jegyezte meg iskolai kárpótlási körképében a The Daily Telegraph című brit lap. Furcsábbnál furcsább balesetekért kapnak tízmilliókat a diákok - összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.