Az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van - mondta kérdésre válaszolva Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
Gloviczki Zoltán kifejtette: köztudott dolog, hogy vannak olyan országok, ahol más a szünetek struktúrája, mint Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "azért, mert elsősorban hátrányos helyzetű területeken nehéz nyáron mit csinálni a gyerekekkel, azt a fajta pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ami a magyar oktatás bioritmusát meghatározza, nem szeretnénk a közeljövőben felrúgni".
Közlése szerint ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása napirenden van az államtitkárságon, elsősorban az őszi szünet rovására, a csekély karácsonyi és húsvéti szünet megnövelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó dolog. Milyen hosszú a tanév Európa és Észak-Amerika országaiban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke korábban arról nyilatkozott: megfontolásra javasolja az oktatási kormányzatnak az iskolai szünetek időtartamának átalakítását.
Elmondása szerint sok szülőnek szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy gyermekeinek felügyeletről és megfelelő programokról gondoskodjon a tízhetes nyári vakáció idejére, és a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek az iskola adta nevelési térből. A politikus véleménye az, hogy vagy a tanítási napok számát kellene megtoldani, vagy a téli és tavaszi szünetet lehetne meghosszabbítani a nyári vakáció rovására.
Pokorni Zoltán javaslatáról bővebben itt olvashatsz.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
