Az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van - mondta kérdésre válaszolva Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
Gloviczki Zoltán kifejtette: köztudott dolog, hogy vannak olyan országok, ahol más a szünetek struktúrája, mint Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "azért, mert elsősorban hátrányos helyzetű területeken nehéz nyáron mit csinálni a gyerekekkel, azt a fajta pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ami a magyar oktatás bioritmusát meghatározza, nem szeretnénk a közeljövőben felrúgni".
Közlése szerint ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása napirenden van az államtitkárságon, elsősorban az őszi szünet rovására, a csekély karácsonyi és húsvéti szünet megnövelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó dolog. Milyen hosszú a tanév Európa és Észak-Amerika országaiban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke korábban arról nyilatkozott: megfontolásra javasolja az oktatási kormányzatnak az iskolai szünetek időtartamának átalakítását. Elmondása szerint sok szülőnek szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy gyermekeinek felügyeletről és megfelelő programokról gondoskodjon a tízhetes nyári vakáció idejére, és a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek az iskola adta nevelési térből. A politikus véleménye az, hogy vagy a tanítási napok számát kellene megtoldani, vagy a téli és tavaszi szünetet lehetne meghosszabbítani a nyári vakáció rovására. Pokorni Zoltán javaslatáról bővebben itt olvashatsz.MTI
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
