Az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van - mondta kérdésre válaszolva Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón.
Gloviczki Zoltán kifejtette: köztudott dolog, hogy vannak olyan országok, ahol más a szünetek struktúrája, mint Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "azért, mert elsősorban hátrányos helyzetű területeken nehéz nyáron mit csinálni a gyerekekkel, azt a fajta pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ami a magyar oktatás bioritmusát meghatározza, nem szeretnénk a közeljövőben felrúgni".
Közlése szerint ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása napirenden van az államtitkárságon, elsősorban az őszi szünet rovására, a csekély karácsonyi és húsvéti szünet megnövelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó dolog. Milyen hosszú a tanév Európa és Észak-Amerika országaiban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke korábban arról nyilatkozott: megfontolásra javasolja az oktatási kormányzatnak az iskolai szünetek időtartamának átalakítását. Elmondása szerint sok szülőnek szinte megoldhatatlan feladatot jelent, hogy gyermekeinek felügyeletről és megfelelő programokról gondoskodjon a tízhetes nyári vakáció idejére, és a diákoknak sem jó, hogy ilyen hosszú ideig kiesnek az iskola adta nevelési térből. A politikus véleménye az, hogy vagy a tanítási napok számát kellene megtoldani, vagy a téli és tavaszi szünetet lehetne meghosszabbítani a nyári vakáció rovására. Pokorni Zoltán javaslatáról bővebben itt olvashatsz.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
