Több mint száznegyven iskola nyert a Társ-programban

Nagy perspektívát nyitott a társadalom számára és sikeres volt az iskolai közösségi szolgálat féléves pályázata - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szombaton Budapesten.

  • Eduline
Mint azt az Iskolai közösségi szolgálat - követendő minták a Társ-program alapján elnevezésű konferencia megnyitó beszédében közölte, volt kezdeményező készség az iskolákban, sőt az államtitkárságnak kellett "a kezdeményezések fantáziáját korlátozni". A pályázatra 355 iskola jelentkezett, közülük 148-at támogatott a bírálóbizottság, amely 44 millió forintot osztott ki - tette hozzá.

A közösségi munka az iskolákra többletterhet ró, költségvetési vonzatai vannak, de létezik egy EU-s projekt, amely tanárképzéseket finanszíroz ezen a téren - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Gloviczki Zoltán: sikeres volt a program
MTI/Beliczay László

Gloviczki Zoltán utalt arra, hogy a pályázati pénzek jutottak azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség volt rá - és arra, hogy "a segítség gesztusa megjelenjen". Példaként hozta fel, hogy Somogy megyében a pályázatok nagyobb arányban lettek sikeresek, mint a környező térségekben.

Az állami, az önkormányzati, az egyházi és az alapítványi iskolák országos arányuknak megfelelően szerepeltek mind a pályázók, mind a támogatottak között. A miskolci jezsuita gimnáziumnak, továbbá háromszáz másik iskolának a közösségi munkában már több éves tapasztalata van - emelte ki.

Ez a tevékenység nem kizárólag valakiknek a megsegítéséről szól, hanem legalább annyira a segítő közösségekről. A pedagógiai cél a társadalmi kohézió, az emberek közötti kapcsolatok erősítése. Nem az számít, hogy "csak akkor érettségizhet le valaki, ha ezt teljesítette", hanem az, hogy magától értetődő legyen a másikon való segítés, a társadalmi felelősségvállalás értékrendjének meghonosodása - hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.