Tizenkilenc fővárosi oktatási intézménynek lesz új vezetője szeptembertől

Tizenkilenc fővárosi fenntartású közoktatási intézmény vezetőjének pályázatát fogadta el a Fővárosi Közgyűlés szerdán, így ők augusztus 15-től öt évig tölthetik be a posztot.

  • Eduline

Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztése szerint az érintett fővárosi fenntartású oktatási-nevelési intézmények mostani vezetőinek megbízása augusztus 15-én jár le, ezért az álláshelyek betöltésére pályázatot írt ki az önkormányzat. Az igazgatóválasztásról bővebben itt olvashatsz.

 

A 23 vezetői posztra - a határidőig - 47 pályázat érkezett, közülük 31 felelt meg a kiírási feltételeknek. A pályázatokat véleményező munkacsoport 29 pályázót hallgatott meg, miután az egyik jelentkező nem jelent meg, egy másik pedig visszavonta pályázatát. A meghallgatások után további ketten visszaléptek - derül ki az előterjesztésből.

 

A Fővárosi Közgyűlés szerdán 19 pályázatot fogadott el, a fennmaradó négy álláshelyre olyan jelentkező volt, aki a pályáztatás megkezdéséig nem szerezte meg a szükséges közoktatás-vezetői végzettséget, illetve sem az alkalmazotti közösség, sem a munkacsoport nem javasolta a posztra. Csomós Miklós javaslata szerint ezekben az intézményekben a helyettesítés rendje szerint kell ellátni a vezetéssel kapcsolatos feladatokat 2012. augusztus 15-ig.

 

Az új vezetők már egy nemrégiben kidolgozott objektív rendszer szerint kapják a garantált összegen felüli illetménykiegészítésüket, amelyben szempont - egyebek mellett - az intézmény alapfeladata, figyelembe veszik az intézmény létszámadatait, a kapcsolódó további tagintézmények számát, az intézmény több területet érintő profilját, valamint az esetleges esti, levelező oktatást, felnőttképzést.

 

A többi fővárosi fenntartású közoktatási intézmény vezetőjének juttatása egyelőre nem változik, azonban a határozott idejű megbízatás lejárta után már az új feltételek vonatkoznak a leendő vezetőkre.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.