16 éves diák zsarolt meg egy 13 éves általános iskolást

Elfogták a rendőrök azt a 16 éves miskolci fiatalt, aki egy 13 éves fiút zsarolt meg a napokban.

  • Eduline

A 16 éves fiatal kétszer is megfenyegetett egy 13 éves fiút, hogy adja át értékeit. A felszólításnak eleget tett, majd elmondta a történteket édesanyjának, és ő értesítette a rendőrséget. A rendőrök kedden fogták el a zsarolót - mondta Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

 

A rendőrség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja indított eljárást az őrizetbe vett gyanúsítottal szemben, és kezdeményezte előzetes letartóztatását. A 16 éves miskolci gyanúsított ellen a rendőrség más bűncselekmények elkövetése miatt is folytat eljárást - tette hozzá Dobi Tamás.

Zsarolás az iskolában - egyre gyakoribb

A Hajdú-Bihar megyei Földesen is hasonló ügyben nyomoz a rendőrség: ott négy diák összesen hatszázezer forintot zsarolt ki egy iskolatárstól 2010 júniusa és novembere között. November közepén az egyik szülő tett feljelentést a rendőrségen: azt állította, hogy tizenegy éves fiát  többször életveszélyesen megfenyegették iskolatársai, akik azt követelték, hogy adjon nekik pénzt, a témáról bővebben itt olvashatsz.

Januárban egy 15 éves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei diákról derült ki, hogy rendszeresen fenyegeti, zsarolja és zaklatja 13 éves osztálytársát az iskolában: a hatodikos tanuló több héten keresztül fenyegetőzött, január elején pedig meg is verte a lányt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, de a rendőrség szerint a bántalmazás módja miatt akár súlyosabb következménye is lehetett volna a történteknek. A szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren egy 16 éves fiú kényszerítette arra osztálytársait, hogy adják neki cipőjüket és zsebpénzüket: egyikőjüket többször megverte, hogy pénzhez jusson. A csengeri iskolai zsarolóról bővebben itt olvashatsz.

eduline/MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.