Az amerikai iskolai rendszert is átszabná a "tigrisanya"

Megreformálná az amerikai oktatási rendszert Amy Chua, a drasztikus nevelési módszereiről híressé vált jogprofesszor, aki az ázsiai és az észak-amerikai pedagógiai alapelveket ötvözné - szerinte csak így lehet elérni, hogy az egyesült államokbeli diákok jobb eredményt érjenek el a nemzetközi felméréseken.

  • Eduline
Amy Chua, a tigrisanya
Wikipedia

„Már korán szigorú munkamorálra és kitartásra kell nevelni a gyerekeket, rá kell érezniük, hogy milyen érzés a siker. Csak úgy válhatnak motivált és magabiztos felnőtté, ha a nyugati és a keleti módszereket ötvözzük” – áll Amy Chua USA Todayben publikált írásában. A Yale jogprofesszora – aki bekerült 2011 legfontosabb embereinek Time-féle listájára – szerint az amerikai oktatási rendszer híres nyitottságáról, de ideje leszámolni a neveléssel kapcsolatos tévhitekkel. „Nem igaz, hogy a kreativitás ellentétes a fegyelemmel, a szabadság pedig a kemény munkával” – írta.

Chua a Battle Hymn of the Tiger Mother (A tigrisanya csatadala) című memoárjában számolt be két lánya "keleti elvek" szerinti felneveléséről: szó sem lehetett pizsamapartiról vagy más gyerekekkel szervezett közös játékokról, nem vehettek részt iskolai rendezvényeken és színdarabokban, semmi tévé, semmi számítógépes játék, viszont végkimerülésig tanulás és órákig tartó zongora-, illetve hegedűgyakorlás. Nem vihettek haza ötösnél rosszabb jegyet, és ha kiderült, hogy valamelyik tantárgyból nem ők a legjobbak az osztályban, azért külön büntetés járt. A "tigrisanya" módszereiről bővebben itt olvashatsz.

Chuát is hasonló szellemben nevelték kínai emigráns szülei: könyvében visszaemlékszik egy általános iskolai tanulmányi versenyre, amelyen második helyezést ért el. Miután megkapta az oklevelet, tanárai és barátai is gratuláltak neki, édesapja azonban ezzel fogadta: soha többet ne hozz rám ilyen szégyent.

Könyve jókora vihart kavart az interneten azoknak a szülőknek a körében, akik szerint Chua módszere túl szélsőséges. Lánya, a 18 éves Sophia azonban a The New York Postban hálásan emlékezett vissza gyermekkorára. Mint írta, sokan nyilván azért támadják anyját, mert nem ismerik a humorát, és azt hiszik, húga, Lulu és ő egy ördögi anya elnyomása alatt éltek. Ezzel szemben éppen az történt, hogy a szigorú neveléssel sokkal függetlenebb ember vált belőlük – áll a lány levelében.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.