Több debreceni iskola megszűnik szeptembertől

Három általános iskolát von össze más oktatási intézményekkel, egy kollégiumot pedig bezár szeptember elejével a debreceni önkormányzat; a városi közgyűlés csütörtöki ülésén döntött az átszervezésről, amelyet a jelentkezők alacsony számával indokolt.

  • Eduline

Debrecenben az Eötvös utcai és a tégláskerti általános iskola nem tudott első évfolyamot indítani, mert azokba a minimálisan szükségesnél mintegy harminccal kevesebben jelentkeztek az idén.

 

A közgyűlés döntése értelmében az Eötvös utcai intézmény így beolvad a Bólyai Általános Iskolába, míg az oda járó autista gyerekek és tanáraik a Kinizsi Pál Általános Iskolába kerülnek. A Rakovszky Dániel Általános Iskola diákjai is máshol tanulnak szeptembertől, ők a Nagysándor József Általános Iskolában. A Tégláskerti Általános Iskola egy másik iskola tagintézménye lesz, változatlan helyen.

 

Kósa Lajos (Fidesz) polgármester az Eötvös Utcai Általános Iskola kapcsán hangsúlyozta: "az intézményben egyszerűen elfogytak a gyerekek." A városvezető elmondta még, hogy igyekeznek olyan megoldást találni az ingatlan helyzetére, hogy az az oktatási funkciókat betöltve maradhasson fenn.

 

A Jobbik képviselői az iskolák átszervezéséről folytatott mintegy kétórás vitában az intézmények dolgozóinak a jövőjével kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat. Ágoston Tibor, a párt frakcióvezetője felszólalásában azt valószínűsítette, hogy "ingatlanbiznisz" is lehet az átszervezés hátterében, és felrótta a városvezetésnek: "a kampányban erről nem volt szó."

 

Kósa Lajos visszautasította a Jobbik vádjait, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentkezők alacsony létszáma csak az egyik probléma, a másik az, hogy a felsőbb évfolyamokból is évek óta egyre többen mennek át más iskolákba.

 

A közgyűlés ezen kívül döntött a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium megszüntetéséről is, azt várhatóan a Debreceni Egyetem veszi át a várostól, saját hallgatói igényeinek a kielégítésére.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.