Képek: segélyszervezetek iskoláiban tanulnak az afgán diákok

A munkahelyteremtést és a szakképzés biztosítását is eszköznek tekintik az afgán hatóságok a terrorizmus elleni harcban - országszerte több iskolát építettek a külföldi segélyszervezetek.

  • Eduline

Egy nemrég készített tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a húsz-harminc év közötti fiatal férfiak korosztálya jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot. A rendkívül nagy munkanélküliség, a kilátások hiánya és az alacsony életszínvonal miatt ugyanis könnyen befolyásolhatóvá válnak, ezért nem nehéz őket beszervezni kormányellenes csoportokba. Az afgán hatóságok éppen ezért azzal a kéréssel fordultak a fejlesztési tevékenységeket végző nemzetközi szervezetekhez, hogy forrásaik egy részét fordítsák iskolák, elsősorban szakiskolák létrehozására. 

MTI

Az északi Baglán tartományban - ahol az afganisztáni kiküldetésen lévő magyarok katonák tábora fekszik -  egyelőre egyetlen szakoktatási intézmény működik, amely viszont sikeresen zárta első félévét. A szakiskola tavaly épült fel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával. A 160 millió forintnyi összegből létrehozott, tizenkét tantermes iskolában villanyszerelő és autószerelő szakon indítottak képzést kétszáz diáknak. A fiúiskolát a mérnök végzettségű Noorjahan Samadi, a tartomány egyetlen igazgatónője vezeti, aki jövőre újabb képzések beindítását tervezi, elsősorban lányoknak meghirdetendő szőnyegszövő és textilkészítő szakokkal. 

MTI

Afganisztánban a tálib rezsim alatt tiltották a nőknek a tanulást, és üldözték a női oktatókat is. Volt rá példa, hogy felakasztották azokat, akik titokban írni-olvasni tanították a gyerekeket. Az utóbbi években is többször előfordult vidéki falvakban, hogy iskolába tartó diákokat, tanárokat bántalmaztak, de a tálib rendszer 2001-es bukása óta sokat nőtt a beiskolázott gyerekek száma. Csaknem négy és fél millióval többen ültek be az iskolapadba, bár a lakosság csaknem háromnegyede most is írástudatlan. Éppen ezért volt rendkívül fontos a szakiskola létrehozása előtt, hogy a MÖSZ egy alapos tanulmány elkészítésére kérte meg a hatóságokat.

MTI

Külföldi segélyszervezetek ugyanis gyakran azt tapasztalják, hogy hiába építenek fel intézményeket, központokat, a helyiek nem tudják megfelelően kihasználni őket, vagy képtelenek fenntartani a létesítményt. Ezért a magyar segélyszervezet meg akart győződni arról, hogy valóban szükség van-e szakiskolára, és hogy lenne-e elég írni-olvasni tudó diák, aki jelentkezne a képzésekre.

MTI

Egy afgán szakemberekből álló csoport két hónapot töltött a helyi oktatási helyzet felmérésével és a jelentés elkészítésével, amelyben megállapította, hogy óriási az igény autószerelő és villamossági szakemberekre, és hogy saját források előteremtésével fenn tudnák tartani az intézményt is. Ezután kezdődött a beruházás, amelynek köszönhetően felépült az iskola és egy kollégium is. A képzésekre ugyanis a környező tartományokból is jelentkeztek diákok.

MTI

A szaktanárok részben Kabulból érkeztek, részben helyiek. Baglán tartományban egyébként három éve nyílt meg egy kifejezetten tanárképzésére szakosodott intézmény. Ehhez a beruházáshoz magyar fejlesztési pénzekkel is hozzájárult a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, egy számítástechnikai terem és egy könyvtár építésével. Az intézményben ezerhétszázan tanulnak, köztük hétszáz nő, és hét szakterületen képeznek ki tanárokat.

MTI

MTI 

 

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.