Néró gyújtotta fel Rómát, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt, Dugovics Titusz volt az, aki a mélybe rántott egy török janicsárt – ezek a legendák már annyira beitták magukat a köztudatba, hogy sokszor még a tankönyvszerzőknek sem szúrnak szemet, de vajon van-e létjogosultságuk a történelemoktatásban?
„A várvédők hősiessége együttesen vezetett a sokszoros túlerőben levő ellenség megfutamításához: a kritikus pillanatban megérkezett népfelkelők elszántsága, Hunyadi irányító-szervező tevékenysége és egy közvitéz, Dugovics Titusz önfeláldozása (aki magával rántotta a mélybe a török zászlót kitűzni akaró janicsárt)” – írja Walter Mária Nándorfehérvár ostromáról a másodikos középiskolásoknak szóló történelemkönyvben.
Nem ez az egyetlen tankönyv, amelyben szerepel Dugovics Titusz hőstette, holott a közismert történet csupán egy legenda. Igaz, számos korabeli forrás beszél egy önfeláldozó hősről – bár helyenként cseh katonaként jelenik meg, más források pedig Jajca várának védőjeként említik –, a Dugovics Titusz név egyikben sem szerepel. A vándorlegenda főszereplőjét, a várfokról leugró, a törököt magával rántó vitézt csak 1824-ben, négyszáz évvel az ostrom után keresztelte el így egy család, amely hamis dokumentumokkal akarta bizonyítani nemességét.
Hogy kerülnek a legendák a tankönyvekbe?
Karthágó sóval behintése, az első éjszaka joga, a magyar korona útja és a Bastille szerepe a francia forradalom előtt – a történelmi tévhitekről külön kötetet összeállító Hahner Péter, a Pécsi Tudományegyetem történésze a nándorfehérvári ostromhoz hasonlóan sok más eseményről bizonyítja be, hogy nem történt meg, vagy nem úgy történt, ahogy a köztudatban él. Pedig a leleplezett történelmi mítoszok közül több – akárcsak Dugovics Titusz története – valós eseményként szerepel az általános- és középiskolások írt tankönyvekben.
„Egy-egy legenda annyira elterjed, hogy nemcsak a tankönyv írójának, de még a szaklektornak sem tűnik fel a hiba, sőt sok esetben magában a szakirodalomban szerepel pontatlanul az adott történelmi esemény” – mondja Lőrinc László, a Történelemtanárok Egyletének bizottmányi tagja, aki szerint a tankönyvszerzőktől nem lehet elvárni, hogy minden egyes témával kapcsolatban forráskutatásokat végezzenek. Mivel a történelemtanárok nagy része azokból a kézikönyvekből és felsőoktatási tankönyvekből készül az órára, amelyeket a tankönyvek írói is használnak, a tévhitek csak nagy ritkán lepleződnek le.
Fonó Jenny és a Holdról is látható kínai Nagy Fal
A technikatörténetben is sok téves információ kering. A telefont például nem Bell, a szódavizet nem Jedlik Ányos, a helikoptert nem Asbóth Oszkár találta fel. A telefon alapötlete Lőrinc László egyik tanulmánya szerint 1854-ben, legalább huszonkét évvel Bell első telefonhívása előtt megszületett: ekkor írta le azt egy francia távírdász, Charles Bourseul. 2001 szeptemberében a washingtoni képviselőház is határozatban jelentette ki, hogy a telefon feltalálója nem Bell.
Némelyik technikai legenda a tankönyvekben is felbukkan, ilyen például „fonó Jenny” toposza. „Hargreaves fonógépe. Leányáról Jennynek nevezte” – olvasható Závodszky Géza középiskolás történelemkönyvének egyik képaláírásában. Hargreavesnek azonban nem volt Jenny nevű lánya – a gép beceneve talán az „engine” szó becézésének eredménye.
Nem csak történelmi tárgyú legendák fordulnak elő a tankönyvekben. „A kínai Nagy Fal az egyetlen ember alkotta építmény, amelyet a Holdról szabad szemmel is lehetne látni” – olvasható Horváth Péter általános iskolásoknak írt történelemkönyvében. A mondat Härtlein Károlynak, a BME Fizika Intézet munkatársának szúrt szemet, amikor kisfiával együtt olvasta a könyvet. A kiadónak írt levélben a fizikus levezette, hogy az állítás nem fedi a valóságot, mivel egy épület láthatóságát adott távolságból nem csak a hossza határozza meg, az emberi szem optikai felbontóképessége pedig nem elegendő ahhoz, hogy érzékelje az építményt a Holdról.Maradhatnak a tananyagban – csak egy kicsit másképp
A tankönyvkiadó válaszlevelében biztosította a szakembert, hogy a valótlan állítást törlik a következő kiadásból – de mi a teendő azokkal a legendákkal, amelyek a nemzeti legendárium részeivé váltak? Mit kezd egy tankönyvíró Dugovics Titusz alakjával, vagy azzal a legendával, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt? „A hagyományozódott történeteknek lehet létjogosultságuk a tananyagban, viszont jelezni kell a könyvben, hogy legendáról van szó, és meg kell indokolni, hogy miért terjedt el” – mondja Duray Miklósné tankönyvíró.
Más is szól amellett, hogy a lelepleződött legendák miért ne kerüljenek ki az iskolásoknak írt könyvekből. Ezek a történetek mára már annyira közismertek, hogy más forrásokon keresztül előbb-utóbb mindenki hall róluk, a tankönyvek viszont lehetővé tennék, hogy a gyerekek egyből a cáfolatukkal együtt ismerjék meg őket – olvasható az urbanlegends.com oldalon.
B.B.edulineLannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
