Hoffmann Rózsa szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket az igazolatlan iskolai hiányzásokat a korábbiaknál szigorúbban büntető törvény módosítása, és jelentősen csökkent a mulasztások száma.
| Mikor jár az igazolatlan óra a késésért és a hiányzást? Kötelezővé teheti-e az iskola a délutáni szakkörökön és az ünnepségeken való részvételt? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Az oktatási államtitkár pénteken, egy fővárosi VIII. kerületi általános iskolában tartott tanári értekezleten és kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: míg 2009-ben 44.361 feljelentés érkezett a rendőrségre, addig 2011-re ez a szám kevesebb, mint ötödére csökkent, és 8.094 gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt.
Ez a közoktatásban tanuló gyermekek 6 ezreléke - mondta Hoffmann Rózsa a vonatkozó felmérés alapján, hozzátéve: az előírt intézkedések megtétele után a gyermekek több mint 40 százaléka ismét elkezdett iskolába járni. Az esetek több mint 70 százalékában az ötven órát meghaladó igazolatlan mulasztás a szakiskolai, 17-18 éves tanulókat érinti. Hoffmann Rózsa jelezte: a közoktatási törvényben 16 éves korban fogják meghatározni a tankötelezettség korhatárát, és ezt vélhetőleg a parlament is támogatni fogja. Megjegyezte: a beérkezett adatok visszaigazolják ennek a döntésnek a jogosságát. A 16 éves korig tartó tankötelezettség ezeknek a fiataloknak lehetővé teszi, hogy munkát vállaljanak, és ne kényszerüljenek arra, hogy "kvázi iskolába járjanak". A kiosztott háttéranyag szerint 3.045 intézmény 89 százaléka, 2.074 küldte vissza a kérdőívet. A válaszadó intézmények 41 százalékában, 1118 helyen volt olyan tanköteles diák, akinek igazolatlan mulasztása elérte az ötven órát. Százalékos arányban a legmagasabb vizsgált tanulói óraszám Borsod-Abaúj-Zemplén, a legalacsonyabb Vas megyében volt. A fenntartói összetétel alapján vizsgálva a százalékos arányt, a közhasznú alapítványok és az egyesületek, az állami fenntartók közül a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézményekben volt legmagasabb a létszám. Az egyházi intézményekben a lógás, mint olyan gyakorlatilag egyáltalán nem létezik - olvasható az anyagban. Az államtitkár kiemelte: nem az a szándék, hogy családokat, gyermekeket büntessenek, hanem, hogy lehetőleg egyetlen gyermek se hiányozzék a tanításról igazolatlanul. Megjegyezte: ő maga akkor lesz elégedett, ha egy év múlva már csak párezer esetről, vagy akár egyetlen egyről sem kell számot adnia. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, a kormány megalakulásakor az egyik legnagyobb problémának látták, hogy még mindig vannak szülők akik következmények és felelősség nélkül hagyják, hogy a gyerekeik ne járjanak iskolába. Ezzel a saját gyermekük jövőjét teszik kockára, hiszen egy képzettség nélküli, tanulatlan gyereknek semmi esélye sincs később a munkaerő-piacon. Kétségtelenül szigorú volt a döntés, amivel tíz illetve ötven igazolatlan óránál húzták meg a határt, amikor az állam is közbelép, de mindenképpen szükség volt erre a szigorításra - mondta, hozzátéve: vannak olyan települések, ahol ijesztő méreteket öltött ez a probléma. A kormányszóvivő példaként Észak-Magyarországot említette. Varga Sándor, a Molnár Ferenc Általános Iskola igazgatója elmondta: intézményükbe több mint 500 diák jár, és több mint 20 százalékuk hátrányos helyzetű. A tavalyi évhez képest a tíz igazolatlan órát összegyűjtők aránya 27 százalékkal csökkent, míg az ötven órát felhalmozóké 8-ról 4-re. A vonatkozó törvény szerint ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásairól 10 órát igazolatlanul mulaszt, akkor a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a várható következményekre. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás felfüggesztését. A törvény 2010. augusztus 30-ai hatállyal arról intézkedik, hogy ha a egy diáknak összegyűlik 50 igazolatlan órája, akkor a jegyzői gyámhatóság - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
