Kiverte a biztosítékot a szakszervezetnél az oktatási államtitkárság kérdőíve

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási államtitkárság - folytatva azt a kormányzati stratégiát, hogy nem egyeztet érdemben az érdekképviseleti szervezetekkel -, közvetlenül keresi meg az iskolákat a közoktatási törvény koncepcionális kérdéseivel.

  • Eduline

A szakszervezet közleményében az áll: a kérdőív alapján a valóságos kormányzati szándékok ismerete nélkül nem lehet érdemben válaszolni a feltett kérdésekre. Szerintük nem világos, hogy mi lesz az állam valóságos szerepe, milyen módon kapnak feladatot a helyi önkormányzatok, hogyan alakulnak a munkáltatói jogok és a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai. Az iskolaigazgatókat gyakorlatilag azonnali válaszadási kötelezettségre szólítja fel az oktatásért felelős államtitkárság olyan kérdésekben, amelyekben érdemi nyilatkozatot csak kellő információ ismeretében, érdemi egyeztetések után, az egész rendszer működésének átgondolását követően lehet adni - olvasható az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában. A tanárok kötelező óraszámáról és a legújabb elképzelésről szóló cikkünket itt olvashatod el.

Kötelező óraszám helyett kötelező munkaidő?
Stiller Ákos

A PSZ követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel a közoktatás, a szakképzés, a helyi önkormányzati rendszer, a finanszírozás átalakításának valamennyi kérdéskörében - írták. Véleményük szerint ha az iskolaigazgatók a megküldött kérdőíven "igenlő" választ jelölnek meg, a kormány részére korlátlan felhatalmazást adnak arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül "államosítsák" az egész közoktatást. Nem járnak jól a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Csütörtökig-péntekig küldhetik el válaszaikat az iskolák

 

Az oktatási államtitkárság az iskolákba elküldött elektronikus íveken az életpályamodell bevezetése esetén az átlátható és rendszerezett intézményfenntartás és -finanszírozás kialakításához öt kérdésre vár választ csütörtökig, illetve akadályoztatás esetén péntekig. Kíváncsiak arra, hogy az életpályamodell feltételei mellett egyetértenek-e a pedagógusok azzal, hogy a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék.

Ezeken belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait. Arra is választ várnak, támogatják-e a pedagógusok, hogy a megtartott tanóráik kötelező száma tanított szakjaiktól, csoportjaik létszámától vagy egyéb szempontoktól függően differenciálható legyen. Szeretnék tudni, egyetértenek-e azzal, hogy az állam nagyobb felelősséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában, illetve támogatja-e, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait az állam egészében és közvetlenül finanszírozza. Kíváncsiak arra is, hogy egyetértenek-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgató hatáskörében tartva.

 

Az MTI úgy tudja, hogy a tervezett lépések miatt "bizonyos arányú" létszámleépítés elkerülhetetlen, de ezt az államtitkárság úgy szeretné megoldani, hogy a nyugdíjba vonulókat "nem pótolják" a rendszerben.

 

Az új közoktatási törvény koncepciójának végleges változatát május végén tárgyalja a kormány, a jogszabálytervezet pedig várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé - közölte a kormányszóvivő, miután a kabinet április 20-i ülésén első olvasatban megvitatta a közoktatási koncepciót. Nagy Anna azt mondta, ha tartani tudják a tervezett ütemet, 2012 szeptemberétől már az új közoktatási törvény rendelkezései lesznek érvényesek az iskolákra.

MTI

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.