LMP: tömeges elbocsátásokhoz vezethet a tanárok óraszámának emelése

Az LMP szerint abszurd a nemzetgazdasági tárca elképzelése, amely "aránytalanul emelné az amúgy is túlterhelt pedagógusok terheit, miközben Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár még néhány napja is a pedagóguséletpálya-modell bevezetését ígérte".

  • Eduline
Osztolykán Ágnes szerint az óraszámemelés gátolná az egyéni odafigyelést és a fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazását, ugyanakkor hosszú távon, az életpályamodell bevezetése és érdemi reáljövedelem-növelés, valamint kellő számú pedagógusasszisztens munkába állítása után el tudnának fogadni "némi óraszámemelést".

Az ellenzéki politikus úgy gondolja, Matolcsy György minisztériuma vélhetően a rendvédelmi dolgozók és a bírák tiltakozó akcióiról, valamint a kilakoltatásokról akarta egy abszurd javaslattal elterelni a figyelmet, ami szerinte részben sikerült is.

Az LMP szerint "abszurd" a tanári óraszám emelésének terve
Stiller Ákos

Az új közoktatási törvény koncepciójának legújabb változatában leírtak szerint több kérdésben a kormány fog dönteni, a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis ezekben eltérő állásponton van. E kérdések közé tartozik a pedagógusok kötelező óraszáma is.

A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti kötelező 28 órára szükséges emelni, ezen belül iskolafokozatonként, az egyes munkakörökre lényegesen differenciáltan is megállapíthatóak az óraszámok. Sztrájkolnak a tanárok, ha emelik a kötelező óraszámot? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal szoros párhuzamban minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.