A közoktatási törvény elfogadása is szeptemberre csúszhat

Alapvető közoktatási kérdésekben folyik vita a minisztériumok között, ezért elképzelhető, hogy az új közoktatási törvény tervezete is csak szeptemberben kerül a Parlament elé – mondta Pokorni Zoltán az m1 Ma Reggel című műsorában. A fideszes oktatáspolitikus szerint a 16 éves kor helyett inkább valamilyen képzettség megszerzéséhez kellene kötni a tankötelezettséget.

  • Eduline

Pokorni Zoltán szerint két-három héten belül dönt a kormány az új közoktatási törvény koncepciójáról. „De én inkább arra szavaznék, hogy jobb, megfontoltabb legyen a törvényalkotás, és inkább szeptemberben kerüljön az Országgyűlés elé” – mondta.

Az oktatási bizottság elnöke úgy nyilatkozott, az iskolák fenntartóival kapcsolatban többféle álláspont létezik: az egyik oldal szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer jól működne, ha több pénzt fordítanának oktatási feladatokra, míg a másik oldal szerint az iskolákat teljes egészében az államnak kellene fenntartania. Pokorni Zoltán azzal az elképzeléssel egyetért, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet az oktatásfinanszírozásban. „A pedagógusok bérét garantálná a költségvetés, a fenntartás ezernyi apró gondját pedig rá kell bízni a fenntartókra, és akkor egyensúlyba kerülhet a rendszer” – mondta az m1 reggeli műsorában.

Magyarországon oktatásfelügyelettel önkormányzati szinten 20-30 ezer ember dolgozik, és másik 15 ezer ember, aki a technikai karbantartást végzi, ha ezt központilag akarjuk ellátni, akkor többe kerül a leves, mint a hús – tette hozzá. A fideszes oktatáspolitikus a sajátos nevelési igényű diákok oktatása mellett a szakképzés és a kollégiumi ellátás átkerülhetne az állam feladatkörébe, ahogy azok a kistelepülések is átadhatnák a fenntartói jogot az államnak, amelyek már nem képesek fenntartani a helyi iskolát.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.