Fontos változás: egész napossá válik az iskola, megegyezett Hoffmann és Pokorni

Egyes kérdésekben sikerült megegyeznie Hoffmann Rózsával, például az egész napos iskola támogatásában vagy a korai óvodáztatás bevezetésében - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Nemzetnek. Az oktatási bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve.

  • Eduline

Véleménye szerint az államnak nagyobb szerepet kell vállalni az óvodák, iskolák fenntartásában, de a teljes államosítás csak szűk intézményi körben jó megoldás. Erre példaként a kollégiumot, és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését, ellátását említette.

Pokorni Zoltán úgy látja: az állami támogatásnak feladatokhoz kellene kötődnie, az ezek ellátásához szükséges pedagógusbéreket a költségvetés állhatná. A Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban azt mondta: a feladat az államadósság csökkentése, amellyel mindannyian egyetértenek. Vita arról van, hogy az ehhez szükséges gazdasági növekedést milyen oktatás szolgálja a legjobban - közölte. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.
Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán: maradtak még vitás pontok
MTI

A fideszes politikus kitért arra: még nem látta az e hónapban végleges változatában elkészülő új közoktatási, illetve új felsőoktatási törvénytervezeteket, de többször egyeztettek erről Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkárral. Mint mondta, néhány lényeges kérdésben sikerült megállapodniuk, ilyen például az egész napos iskola támogatása vagy a korai óvodáztatás bevezetése. Természetesnek tartja, hogy vannak még vitás pontok. Ezek közül az óvoda-iskola közötti átmenet kérdését nevezte meg. Hogyan működnek az egész napos iskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hangsúlyozta: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve. Kritizáltam Hiller Istvánt, Magyar Bálintot és Hoffmann Rózsa politikájával szemben is kifogásokat fogalmazok meg, ha ez szükséges - jelentette ki.

Hozzátette: korábban lehetett pusztán ideológiák mentén, benyomásokra alapozni az oktatáspolitikát, mostanra azonban rengeteg adat áll rendelkezésre, amelyekből látható, hogy mitől sikeres egy rendszer.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.