Fontos változás: egész napossá válik az iskola, megegyezett Hoffmann és Pokorni

Egyes kérdésekben sikerült megegyeznie Hoffmann Rózsával, például az egész napos iskola támogatásában vagy a korai óvodáztatás bevezetésében - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Nemzetnek. Az oktatási bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve.

  • Eduline

Véleménye szerint az államnak nagyobb szerepet kell vállalni az óvodák, iskolák fenntartásában, de a teljes államosítás csak szűk intézményi körben jó megoldás. Erre példaként a kollégiumot, és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését, ellátását említette.

Pokorni Zoltán úgy látja: az állami támogatásnak feladatokhoz kellene kötődnie, az ezek ellátásához szükséges pedagógusbéreket a költségvetés állhatná. A Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban azt mondta: a feladat az államadósság csökkentése, amellyel mindannyian egyetértenek. Vita arról van, hogy az ehhez szükséges gazdasági növekedést milyen oktatás szolgálja a legjobban - közölte. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.
Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán: maradtak még vitás pontok
MTI

A fideszes politikus kitért arra: még nem látta az e hónapban végleges változatában elkészülő új közoktatási, illetve új felsőoktatási törvénytervezeteket, de többször egyeztettek erről Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkárral. Mint mondta, néhány lényeges kérdésben sikerült megállapodniuk, ilyen például az egész napos iskola támogatása vagy a korai óvodáztatás bevezetése. Természetesnek tartja, hogy vannak még vitás pontok. Ezek közül az óvoda-iskola közötti átmenet kérdését nevezte meg. Hogyan működnek az egész napos iskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hangsúlyozta: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve. Kritizáltam Hiller Istvánt, Magyar Bálintot és Hoffmann Rózsa politikájával szemben is kifogásokat fogalmazok meg, ha ez szükséges - jelentette ki.

Hozzátette: korábban lehetett pusztán ideológiák mentén, benyomásokra alapozni az oktatáspolitikát, mostanra azonban rengeteg adat áll rendelkezésre, amelyekből látható, hogy mitől sikeres egy rendszer.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.