Egyes kérdésekben sikerült megegyeznie Hoffmann Rózsával, például az egész napos iskola támogatásában vagy a korai óvodáztatás bevezetésében - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Nemzetnek. Az oktatási bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve.
Véleménye szerint az államnak nagyobb szerepet kell vállalni az óvodák, iskolák fenntartásában, de a teljes államosítás csak szűk intézményi körben jó megoldás. Erre példaként a kollégiumot, és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését, ellátását említette.
Pokorni Zoltán úgy látja: az állami támogatásnak feladatokhoz kellene kötődnie, az ezek ellátásához szükséges pedagógusbéreket a költségvetés állhatná. A Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban azt mondta: a feladat az államadósság csökkentése, amellyel mindannyian egyetértenek. Vita arról van, hogy az ehhez szükséges gazdasági növekedést milyen oktatás szolgálja a legjobban - közölte.
A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.
A fideszes politikus kitért arra: még nem látta az e hónapban végleges változatában elkészülő új közoktatási, illetve új felsőoktatási törvénytervezeteket, de többször egyeztettek erről Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkárral. Mint mondta, néhány lényeges kérdésben sikerült megállapodniuk, ilyen például az egész napos iskola támogatása vagy a korai óvodáztatás bevezetése. Természetesnek tartja, hogy vannak még vitás pontok. Ezek közül az óvoda-iskola közötti átmenet kérdését nevezte meg.
Hogyan működnek az egész napos iskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hangsúlyozta: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve. Kritizáltam Hiller Istvánt, Magyar Bálintot és Hoffmann Rózsa politikájával szemben is kifogásokat fogalmazok meg, ha ez szükséges - jelentette ki.
Hozzátette: korábban lehetett pusztán ideológiák mentén, benyomásokra alapozni az oktatáspolitikát, mostanra azonban rengeteg adat áll rendelkezésre, amelyekből látható, hogy mitől sikeres egy rendszer.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
