Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok, a nulladik évfolyam bevezetéséről azonban lemondtak - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülése után.
Az oktatási államtitkár statisztikai adatokat idézve kiemelte: 2009-ben mintegy 13 ezerrel kevesebben fejezték be a szakképzést, mint ahányan beléptek. A lemorzsolódás okai sokfélék, a jelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem megfelelő tudással és kompetenciával lépnek be a szakképzésbe.
Mint kifejtette: a szakképzés színvonalának emeléséhez az első lépés, hogy az általános iskola eredményesebb legyen. A tervezett intézkedések között beszámolt arról, hogy az óvodáztatást három éves kortól kötelezővé tennék, és alapos vizsgálat előzné meg az iskolába lépést.
A szakértői testületek döntése alapján a gyermek kerülhetne kislétszámú osztályokba, ahol egyéni program alapján zárkóztatnák fel, vagy normál osztályba, vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba - számolt be az elképzelésekről Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a testületek döntését évente felül kellene majd vizsgálni. A korábban tervezett nulladik évfolyam bevezetéséről lemondanak - közölte.
Kitért a Híd-programra is, amelynek lényege, szintén az egyéni felzárkóztatás azoknál, akik nem felelnek meg a szakképzésbe történő belépésre. Azok számára, akiknek ez sem hozna eredményt, indítanák el a Híd2-programot, amelynek keretében egyszerűbb szakmát lehetne szerezni.
A tervek között szerepel még, hogy a szakképző iskolát végzettek is érettségit tehessenek plusz kétéves tanulmányok után. A négy kötelező érettségi tárgy mellett egy komplex szakmai tárgyból kell majd számot adni a diákoknak tudásukról. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy idegen nyelvet a hároméves szakképző iskolákban is oktatnának, és egy olyan komplex "civilizációs tárgyat" is bevezetnének, amely a kompetenciák fejlesztésére koncentrál, de a műveltségtartalmat is bővíti.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
