Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok, a nulladik évfolyam bevezetéséről azonban lemondtak - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülése után.
Az oktatási államtitkár statisztikai adatokat idézve kiemelte: 2009-ben mintegy 13 ezerrel kevesebben fejezték be a szakképzést, mint ahányan beléptek. A lemorzsolódás okai sokfélék, a jelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem megfelelő tudással és kompetenciával lépnek be a szakképzésbe.
Mint kifejtette: a szakképzés színvonalának emeléséhez az első lépés, hogy az általános iskola eredményesebb legyen. A tervezett intézkedések között beszámolt arról, hogy az óvodáztatást három éves kortól kötelezővé tennék, és alapos vizsgálat előzné meg az iskolába lépést. A szakértői testületek döntése alapján a gyermek kerülhetne kislétszámú osztályokba, ahol egyéni program alapján zárkóztatnák fel, vagy normál osztályba, vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba - számolt be az elképzelésekről Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a testületek döntését évente felül kellene majd vizsgálni. A korábban tervezett nulladik évfolyam bevezetéséről lemondanak - közölte.
Kitért a Híd-programra is, amelynek lényege, szintén az egyéni felzárkóztatás azoknál, akik nem felelnek meg a szakképzésbe történő belépésre. Azok számára, akiknek ez sem hozna eredményt, indítanák el a Híd2-programot, amelynek keretében egyszerűbb szakmát lehetne szerezni.
A tervek között szerepel még, hogy a szakképző iskolát végzettek is érettségit tehessenek plusz kétéves tanulmányok után. A négy kötelező érettségi tárgy mellett egy komplex szakmai tárgyból kell majd számot adni a diákoknak tudásukról. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy idegen nyelvet a hároméves szakképző iskolákban is oktatnának, és egy olyan komplex "civilizációs tárgyat" is bevezetnének, amely a kompetenciák fejlesztésére koncentrál, de a műveltségtartalmat is bővíti. MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
