Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok, a nulladik évfolyam bevezetéséről azonban lemondtak - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülése után.
Az oktatási államtitkár statisztikai adatokat idézve kiemelte: 2009-ben mintegy 13 ezerrel kevesebben fejezték be a szakképzést, mint ahányan beléptek. A lemorzsolódás okai sokfélék, a jelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem megfelelő tudással és kompetenciával lépnek be a szakképzésbe.
Mint kifejtette: a szakképzés színvonalának emeléséhez az első lépés, hogy az általános iskola eredményesebb legyen. A tervezett intézkedések között beszámolt arról, hogy az óvodáztatást három éves kortól kötelezővé tennék, és alapos vizsgálat előzné meg az iskolába lépést. A szakértői testületek döntése alapján a gyermek kerülhetne kislétszámú osztályokba, ahol egyéni program alapján zárkóztatnák fel, vagy normál osztályba, vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba - számolt be az elképzelésekről Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a testületek döntését évente felül kellene majd vizsgálni. A korábban tervezett nulladik évfolyam bevezetéséről lemondanak - közölte.
Kitért a Híd-programra is, amelynek lényege, szintén az egyéni felzárkóztatás azoknál, akik nem felelnek meg a szakképzésbe történő belépésre. Azok számára, akiknek ez sem hozna eredményt, indítanák el a Híd2-programot, amelynek keretében egyszerűbb szakmát lehetne szerezni.
A tervek között szerepel még, hogy a szakképző iskolát végzettek is érettségit tehessenek plusz kétéves tanulmányok után. A négy kötelező érettségi tárgy mellett egy komplex szakmai tárgyból kell majd számot adni a diákoknak tudásukról. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy idegen nyelvet a hároméves szakképző iskolákban is oktatnának, és egy olyan komplex "civilizációs tárgyat" is bevezetnének, amely a kompetenciák fejlesztésére koncentrál, de a műveltségtartalmat is bővíti. MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
