Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok, a nulladik évfolyam bevezetéséről azonban lemondtak - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülése után.
Az oktatási államtitkár statisztikai adatokat idézve kiemelte: 2009-ben mintegy 13 ezerrel kevesebben fejezték be a szakképzést, mint ahányan beléptek. A lemorzsolódás okai sokfélék, a jelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem megfelelő tudással és kompetenciával lépnek be a szakképzésbe.
Mint kifejtette: a szakképzés színvonalának emeléséhez az első lépés, hogy az általános iskola eredményesebb legyen. A tervezett intézkedések között beszámolt arról, hogy az óvodáztatást három éves kortól kötelezővé tennék, és alapos vizsgálat előzné meg az iskolába lépést.
A szakértői testületek döntése alapján a gyermek kerülhetne kislétszámú osztályokba, ahol egyéni program alapján zárkóztatnák fel, vagy normál osztályba, vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba - számolt be az elképzelésekről Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a testületek döntését évente felül kellene majd vizsgálni. A korábban tervezett nulladik évfolyam bevezetéséről lemondanak - közölte.
Kitért a Híd-programra is, amelynek lényege, szintén az egyéni felzárkóztatás azoknál, akik nem felelnek meg a szakképzésbe történő belépésre. Azok számára, akiknek ez sem hozna eredményt, indítanák el a Híd2-programot, amelynek keretében egyszerűbb szakmát lehetne szerezni.
A tervek között szerepel még, hogy a szakképző iskolát végzettek is érettségit tehessenek plusz kétéves tanulmányok után. A négy kötelező érettségi tárgy mellett egy komplex szakmai tárgyból kell majd számot adni a diákoknak tudásukról. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy idegen nyelvet a hároméves szakképző iskolákban is oktatnának, és egy olyan komplex "civilizációs tárgyat" is bevezetnének, amely a kompetenciák fejlesztésére koncentrál, de a műveltségtartalmat is bővíti.
MTI
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
