Az oktatási államtitkár statisztikai adatokat idézve kiemelte: 2009-ben mintegy 13 ezerrel kevesebben fejezték be a szakképzést, mint ahányan beléptek. A lemorzsolódás okai sokfélék, a jelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem megfelelő tudással és kompetenciával lépnek be a szakképzésbe.
Mint kifejtette: a szakképzés színvonalának emeléséhez az első lépés, hogy az általános iskola eredményesebb legyen. A tervezett intézkedések között beszámolt arról, hogy az óvodáztatást három éves kortól kötelezővé tennék, és alapos vizsgálat előzné meg az iskolába lépést.
A szakértői testületek döntése alapján a gyermek kerülhetne kislétszámú osztályokba, ahol egyéni program alapján zárkóztatnák fel, vagy normál osztályba, vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba - számolt be az elképzelésekről Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a testületek döntését évente felül kellene majd vizsgálni. A korábban tervezett nulladik évfolyam bevezetéséről lemondanak - közölte.
Hoffmann Rózsa az oktatási bizottság ülésén: lemondtak a nulladik évfolyamról
MTI
Kitért a Híd-programra is, amelynek lényege, szintén az egyéni felzárkóztatás azoknál, akik nem felelnek meg a szakképzésbe történő belépésre. Azok számára, akiknek ez sem hozna eredményt, indítanák el a Híd2-programot, amelynek keretében egyszerűbb szakmát lehetne szerezni.
A tervek között szerepel még, hogy a szakképző iskolát végzettek is érettségit tehessenek plusz kétéves tanulmányok után. A négy kötelező érettségi tárgy mellett egy komplex szakmai tárgyból kell majd számot adni a diákoknak tudásukról. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy idegen nyelvet a hároméves szakképző iskolákban is oktatnának, és egy olyan komplex "civilizációs tárgyat" is bevezetnének, amely a kompetenciák fejlesztésére koncentrál, de a műveltségtartalmat is bővíti.
MTI
