Magyarból rontottak, matekból javítottak a felvételiző diákok

Összességében jobb eredmények születtek a tavalyinál a hat-, a nyolc- és a négyosztályos középiskolák írásbeli vizsgáin - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján közzétett összegzésből. A felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 27-ig kapják meg.

  • Eduline
A középiskolai felvételi eredményeiről bővebben itt olvashatsz, az írásbeli feladatlapokat és megoldásokat pedig itt találod.
A nyolc évfolyamos intézményekben az átlagos pontszám a tavalyi 52-ről 57,4-re nőtt. Ezen belül a magyar vizsgák eredményei ugyan romlottak, 35,5 helyett 30 volt az eredmény, de matematikából jelentős a javulás: az átlagpontszám 16,5-ről 27-re nőtt.

A hatodik évfolyamon 54,2-ről 62,5-re nőttek a pontszámok, ezen belül a magyar írásbelik eredménye 34,2-ről 35,3-re, a matematikáé 20,1-ről 27,2-re. Szintén jobb eredmények születtek a négyosztályos iskolákban, ahol a 2010-es 67,5-ről 72-re emelkedett az átlageredmény. Magyarból a diákok majdnem úgy teljesítettek, mint tavaly (34,9-ről 34,1-re csökkent az átlageredmény), míg matematikából itt is javulás volt tapasztalható: 32,8-ről 37,7-re nőttek az átlagpontszámok. Mi a véleményük a középiskolai írásbeli feladatlapról a szaktanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az idén 523 középiskolában vizsgáztak írásban a diákok január közepén: 57 400-en négyosztályos, mintegy ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolcosztályos gimnáziumba adtak be kérelmet.

Meglepetést okoztak a nyolcadikos diákok?

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni.   

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vett igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt percük volt a diákoknak.

A középfokú felvételi eljárás során április 27-ig a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Ezt követően, május 2. és 13. között rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben, június 27. és 29. között tartják.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.