Magyarból rontottak, matekból javítottak a felvételiző diákok

Összességében jobb eredmények születtek a tavalyinál a hat-, a nyolc- és a négyosztályos középiskolák írásbeli vizsgáin - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján közzétett összegzésből. A felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 27-ig kapják meg.

  • Eduline
A középiskolai felvételi eredményeiről bővebben itt olvashatsz, az írásbeli feladatlapokat és megoldásokat pedig itt találod.
A nyolc évfolyamos intézményekben az átlagos pontszám a tavalyi 52-ről 57,4-re nőtt. Ezen belül a magyar vizsgák eredményei ugyan romlottak, 35,5 helyett 30 volt az eredmény, de matematikából jelentős a javulás: az átlagpontszám 16,5-ről 27-re nőtt.

A hatodik évfolyamon 54,2-ről 62,5-re nőttek a pontszámok, ezen belül a magyar írásbelik eredménye 34,2-ről 35,3-re, a matematikáé 20,1-ről 27,2-re. Szintén jobb eredmények születtek a négyosztályos iskolákban, ahol a 2010-es 67,5-ről 72-re emelkedett az átlageredmény. Magyarból a diákok majdnem úgy teljesítettek, mint tavaly (34,9-ről 34,1-re csökkent az átlageredmény), míg matematikából itt is javulás volt tapasztalható: 32,8-ről 37,7-re nőttek az átlagpontszámok. Mi a véleményük a középiskolai írásbeli feladatlapról a szaktanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az idén 523 középiskolában vizsgáztak írásban a diákok január közepén: 57 400-en négyosztályos, mintegy ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolcosztályos gimnáziumba adtak be kérelmet.

Meglepetést okoztak a nyolcadikos diákok?

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni.   

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vett igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt percük volt a diákoknak.

A középfokú felvételi eljárás során április 27-ig a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Ezt követően, május 2. és 13. között rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben, június 27. és 29. között tartják.

MTI

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.