Magyarból rontottak, matekból javítottak a felvételiző diákok

Összességében jobb eredmények születtek a tavalyinál a hat-, a nyolc- és a négyosztályos középiskolák írásbeli vizsgáin - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján közzétett összegzésből. A felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 27-ig kapják meg.

  • Eduline
A középiskolai felvételi eredményeiről bővebben itt olvashatsz, az írásbeli feladatlapokat és megoldásokat pedig itt találod.

A nyolc évfolyamos intézményekben az átlagos pontszám a tavalyi 52-ről 57,4-re nőtt. Ezen belül a magyar vizsgák eredményei ugyan romlottak, 35,5 helyett 30 volt az eredmény, de matematikából jelentős a javulás: az átlagpontszám 16,5-ről 27-re nőtt.

A hatodik évfolyamon 54,2-ről 62,5-re nőttek a pontszámok, ezen belül a magyar írásbelik eredménye 34,2-ről 35,3-re, a matematikáé 20,1-ről 27,2-re. Szintén jobb eredmények születtek a négyosztályos iskolákban, ahol a 2010-es 67,5-ről 72-re emelkedett az átlageredmény. Magyarból a diákok majdnem úgy teljesítettek, mint tavaly (34,9-ről 34,1-re csökkent az átlageredmény), míg matematikából itt is javulás volt tapasztalható: 32,8-ről 37,7-re nőttek az átlagpontszámok.

Mi a véleményük a középiskolai írásbeli feladatlapról a szaktanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az idén 523 középiskolában vizsgáztak írásban a diákok január közepén: 57 400-en négyosztályos, mintegy ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolcosztályos gimnáziumba adtak be kérelmet.

Meglepetést okoztak a nyolcadikos diákok?

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni.   

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vett igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt percük volt a diákoknak.

A középfokú felvételi eljárás során április 27-ig a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Ezt követően, május 2. és 13. között rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben, június 27. és 29. között tartják.

MTI

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.