Magyarból rontottak, matekból javítottak a felvételiző diákok

Összességében jobb eredmények születtek a tavalyinál a hat-, a nyolc- és a négyosztályos középiskolák írásbeli vizsgáin - derül ki az Oktatási Hivatal honlapján közzétett összegzésből. A felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezők és az általános iskolák április 27-ig kapják meg.

  • Eduline
A középiskolai felvételi eredményeiről bővebben itt olvashatsz, az írásbeli feladatlapokat és megoldásokat pedig itt találod.

A nyolc évfolyamos intézményekben az átlagos pontszám a tavalyi 52-ről 57,4-re nőtt. Ezen belül a magyar vizsgák eredményei ugyan romlottak, 35,5 helyett 30 volt az eredmény, de matematikából jelentős a javulás: az átlagpontszám 16,5-ről 27-re nőtt.

A hatodik évfolyamon 54,2-ről 62,5-re nőttek a pontszámok, ezen belül a magyar írásbelik eredménye 34,2-ről 35,3-re, a matematikáé 20,1-ről 27,2-re. Szintén jobb eredmények születtek a négyosztályos iskolákban, ahol a 2010-es 67,5-ről 72-re emelkedett az átlageredmény. Magyarból a diákok majdnem úgy teljesítettek, mint tavaly (34,9-ről 34,1-re csökkent az átlageredmény), míg matematikából itt is javulás volt tapasztalható: 32,8-ről 37,7-re nőttek az átlagpontszámok.

Mi a véleményük a középiskolai írásbeli feladatlapról a szaktanároknak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az idén 523 középiskolában vizsgáztak írásban a diákok január közepén: 57 400-en négyosztályos, mintegy ötezren hat évfolyamos, 3900-an pedig nyolcosztályos gimnáziumba adtak be kérelmet.

Meglepetést okoztak a nyolcadikos diákok?

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni.   

A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a "középfokú iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek". A vizsga feladatlaponként 45 percet vett igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani: egy-egy feladatra körülbelül öt percük volt a diákoknak.

A középfokú felvételi eljárás során április 27-ig a felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Ezt követően, május 2. és 13. között rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A beiratkozásokat a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben, június 27. és 29. között tartják.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.