Megtartanák az előrehozott érettségit a diákok

Az oktatási államtitkárság megkapta és tanulmányozza az Országos Diákparlament által elfogadott ajánláscsomagot - közölte az államtitkárság sajtóirodája pénteken. A diákok többek között azt javasolják, hogy az alkotmányt ismertessék meg minden iskolatípusban, a dolgozatok kijavításának határidejét rögzítse jogszabály, illetve a pedagóguspályára készülők tegyenek alkalmassági vizsgát.

  • Eduline

A kormany.hu-n közzétett ajánlások szerint azt szorgalmazzák, hogy az iskolai oktatásban hangsúlyosan jelenjen meg általános iskolától kezdődően az erkölcsi nevelés, a katasztrófa- és polgárvédelmi oktatás. Kezdeményezik továbbá az alkotmány megismertetését minden iskolatípusban.

 

Elvárásaik között szerepel, hogy a pedagógusi pályára jelentkezők tegyenek alkalmassági vizsgát, és a pedagógusképzésben jelenjen meg az iskolai fegyelmezés elmélete és gyakorlata. "A pedagógusok munkáját rendszeresen értékeljék diákok és külső szakemberek egységes szempontrendszer alapján" - írták ajánlásaik között, amelyben kitértek arra is, hogy szorgalmazzák a kollégiumok fejlesztését, és kérik az előrehozott érettségi lehetőségének fenntartását. Miért szüntetné meg az oktatási államtitkárság az előrehozott érettségit? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hoffmann: napi két-három óra tanulás nélkül nem megy
Fazekas István

A diákok azt is szeretnék, ha az új közoktatási törvényben is szerepelne az Országos Diákjogi Tanács a jelenlegi jogkörével, illetve javasolják, hogy az új közoktatási törvényben a diákönkormányzat vezetőségének betöltése ne legyen tanulmányi eredményhez kötve.

 

Indítványozzák továbbá, hogy ne legyen kötelező természettudományi tantárgyból érettségi vizsgát tenni, és a non-profit iskolai, kollégiumi rendezvények, illetve az iskolarádiók működése szerzői jogi szempontból minősüljenek szabad felhasználásúnak, vagyis díjmentesnek. A diákparlamentet április 1-jén és 2-án Zánkán tartották.

 

Az oktatási államtitkár a diákparlament fórumán - 365 középiskolás előtt - többek között azt hangsúlyozta, hogy az egyén érdeke vagy szándéka nem írhatja felül a közösségét, egy tanuló nem akadályozhatja meg azt, hogy a többiek haladhassanak a tanulásban. Szerinte ez lényeges különbség a korábbi felfogással és "politikai kommunikációval" szemben, amely "mindig hibáztatta és kárhoztatta azt a tanárt, aki megpróbált rendet teremteni". 

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára. Milyen változások várhatóak a felvételi rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod.

 

Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996. évi módosításával illesztette be a diákparlamentet a törvénybe. A jogszabály szerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek. A rendszerváltás utáni első diákparlament 1997. május 1-én ült össze.

MTI

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.