Megtartanák az előrehozott érettségit a diákok

Az oktatási államtitkárság megkapta és tanulmányozza az Országos Diákparlament által elfogadott ajánláscsomagot - közölte az államtitkárság sajtóirodája pénteken. A diákok többek között azt javasolják, hogy az alkotmányt ismertessék meg minden iskolatípusban, a dolgozatok kijavításának határidejét rögzítse jogszabály, illetve a pedagóguspályára készülők tegyenek alkalmassági vizsgát.

  • Eduline

A kormany.hu-n közzétett ajánlások szerint azt szorgalmazzák, hogy az iskolai oktatásban hangsúlyosan jelenjen meg általános iskolától kezdődően az erkölcsi nevelés, a katasztrófa- és polgárvédelmi oktatás. Kezdeményezik továbbá az alkotmány megismertetését minden iskolatípusban.

 

Elvárásaik között szerepel, hogy a pedagógusi pályára jelentkezők tegyenek alkalmassági vizsgát, és a pedagógusképzésben jelenjen meg az iskolai fegyelmezés elmélete és gyakorlata. "A pedagógusok munkáját rendszeresen értékeljék diákok és külső szakemberek egységes szempontrendszer alapján" - írták ajánlásaik között, amelyben kitértek arra is, hogy szorgalmazzák a kollégiumok fejlesztését, és kérik az előrehozott érettségi lehetőségének fenntartását. Miért szüntetné meg az oktatási államtitkárság az előrehozott érettségit? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hoffmann: napi két-három óra tanulás nélkül nem megy
Fazekas István

A diákok azt is szeretnék, ha az új közoktatási törvényben is szerepelne az Országos Diákjogi Tanács a jelenlegi jogkörével, illetve javasolják, hogy az új közoktatási törvényben a diákönkormányzat vezetőségének betöltése ne legyen tanulmányi eredményhez kötve.

 

Indítványozzák továbbá, hogy ne legyen kötelező természettudományi tantárgyból érettségi vizsgát tenni, és a non-profit iskolai, kollégiumi rendezvények, illetve az iskolarádiók működése szerzői jogi szempontból minősüljenek szabad felhasználásúnak, vagyis díjmentesnek. A diákparlamentet április 1-jén és 2-án Zánkán tartották.

 

Az oktatási államtitkár a diákparlament fórumán - 365 középiskolás előtt - többek között azt hangsúlyozta, hogy az egyén érdeke vagy szándéka nem írhatja felül a közösségét, egy tanuló nem akadályozhatja meg azt, hogy a többiek haladhassanak a tanulásban. Szerinte ez lényeges különbség a korábbi felfogással és "politikai kommunikációval" szemben, amely "mindig hibáztatta és kárhoztatta azt a tanárt, aki megpróbált rendet teremteni". 

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára. Milyen változások várhatóak a felvételi rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod.

 

Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996. évi módosításával illesztette be a diákparlamentet a törvénybe. A jogszabály szerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek. A rendszerváltás utáni első diákparlament 1997. május 1-én ült össze.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.