Megkapták fizetéskiegészítésüket a szegedi tanárok

Márciusi fizetésükkel együtt januárig visszamenőleg megkapták a szegedi pedagógusok és közoktatásban dolgozók önkormányzati fizetéskiegészítésüket, az úgynevezett "Szeged-pótlékot".

  • Eduline

Botka László (MSZP) polgármester tavaly augusztus 31-én, a városi tanévnyitó ünnepségen jelentette be, hogy 2004-hez hasonlóan újra bevezetik az önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben dolgozó közalkalmazottaknak a Szeged-pótlékot. A bérkiegészítés az előző évi inflációval megegyező mértékű, azaz 4,9 százalék - áll az önkormányzat közleményében. A Szeged-pótlékról bővebben itt olvashatsz.

 

A politikus a pótlék bevezetését a kormány által megígért, de végül visszavont béremelés miatt tartotta szükségesnek. Hangsúlyozta: az önkormányzat ugyan nehéz helyzetben van, mivel a kormány jelentős összegeket vont el Szegedtől is, de fontosnak tartja, hogy egy iskolavárosban megbecsüljék a pedagógusokat és ezt a város vezetése anyagiakban is szeretné kifejezni.

 

A szegedi közgyűlés februárban elfogadta a polgármester előterjesztését, így lehetővé vált a Szeged-pótlék kifizetése mintegy 3500 közalkalmazottnak. Vécsey Ágnes, az önkormányzat sajtóreferense elmondta, a Szeged-pótlék éves szinten 220-250 millió forint kiadást jelent az idén több mint 67 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzatnak.

 MTI

 

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.