Csak Orbán Viktor szeretné a Fideszben, hogy az állam átvegye az oktatási intézmények fenntartását az önkormányzatoktól - mondta a Hírszerzőnek a párt egyik elnökségi tagja. Egy másik forrásunk szerint a kép árnyaltabb, de a teljes államosítást biztos nem támogatnák a párt erős emberei - akik közül többen nagyvárosi polgármesterek.
300 milliárd forintra lenne szükség kapásból, ha az állam egy az egyben átvenné az önkormányzatoktól a közoktatási intézményeket - mondta a
a Fidesz egyik nagyvárosi polgármestere. Mint mondta, ma az önkormányzatok nagyságrendileg ennyi pénzzel pótolják ki saját forrásból az állami normatívát, ami egyébként ma már legtöbbször a felét sem teszi ki annak, amennyibe egy-egy intézmény fenntartása kerül.
Rosszul járnak a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az általános iskolák finanszírozásának átalakítása a Széll Kálmán-tervben szerepel, a tervek azonban több ponton is ellentmondanak a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága által már kidolgozott elképzeléseknek.
A koherencia hiányát mutatja például, az egyik legtöbb vitát kiváltott elképzelés is: a Széll Kálmán-terv szerint 15 évre vinnék le a tankötelezettség korhatárát, de ezzel sem Hoffmann Rózsa, sem Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke nem ért egyet, sőt az első Orbán-kormány oktatási minisztere, Pálinkás József MTA-elnök szerint sem jó elképzelés.
Hasonló lehet a helyzet az államosítással kapcsolatban is: a pártvezetés egyik tagja szerint "ezt egyedül Orbán Viktor szeretné". A már idézett nagyvárosi polgármester némileg árnyalta a képet, mondván, a 3200 önkormányzat közül a kistelepülések vezetőinek nagy része valószínűleg örömmel megszabadulna általános iskolájától, hiszen alig képes fenntartani. Igaz, ma már megyei jogú városok is sok esetben rákényszerülnek az ellenzékben még nagyjából a nemzetgyilkossággal azonosított "intézményi racionalizálásra", ami természetesen komoly indulatokat vált ki helyben.
A teljes cikket a Hírszerzőn olvashatod el.
eduline
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
