"Ezt egyedül Orbán Viktor szeretné": több százmilliárdos vita az iskolák államosításáról

Csak Orbán Viktor szeretné a Fideszben, hogy az állam átvegye az oktatási intézmények fenntartását az önkormányzatoktól - mondta a Hírszerzőnek a párt egyik elnökségi tagja. Egy másik forrásunk szerint a kép árnyaltabb, de a teljes államosítást biztos nem támogatnák a párt erős emberei - akik közül többen nagyvárosi polgármesterek.

  • Eduline
300 milliárd forintra lenne szükség kapásból, ha az állam egy az egyben átvenné az önkormányzatoktól a közoktatási intézményeket - mondta a Hírszerzőnek a Fidesz egyik nagyvárosi polgármestere. Mint mondta, ma az önkormányzatok nagyságrendileg ennyi pénzzel pótolják ki saját forrásból az állami normatívát, ami egyébként ma már legtöbbször a felét sem teszi ki annak, amennyibe egy-egy intézmény fenntartása kerül. Rosszul járnak a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az általános iskolák finanszírozásának átalakítása a Széll Kálmán-tervben szerepel, a tervek azonban több ponton is ellentmondanak a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága által már kidolgozott elképzeléseknek.

A koherencia hiányát mutatja például, az egyik legtöbb vitát kiváltott elképzelés is: a Széll Kálmán-terv szerint 15 évre vinnék le a tankötelezettség korhatárát, de ezzel sem Hoffmann Rózsa, sem Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke nem ért egyet, sőt az első Orbán-kormány oktatási minisztere, Pálinkás József MTA-elnök szerint sem jó elképzelés.

Hasonló lehet a helyzet az államosítással kapcsolatban is: a pártvezetés egyik tagja szerint "ezt egyedül Orbán Viktor szeretné". A már idézett nagyvárosi polgármester némileg árnyalta a képet, mondván, a 3200 önkormányzat közül a kistelepülések vezetőinek nagy része valószínűleg örömmel megszabadulna általános iskolájától, hiszen alig képes fenntartani. Igaz, ma már megyei jogú városok is sok esetben rákényszerülnek az ellenzékben még nagyjából a nemzetgyilkossággal azonosított "intézményi racionalizálásra", ami természetesen komoly indulatokat vált ki helyben. A teljes cikket a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.