Hoffmann Rózsa: nyárra meglesz az új közoktatási törvény

A kormány májusban tárgyal az új közoktatási törvényről, és nagy biztonsággal állítható, hogy azt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.

  • Eduline
A felsőoktatási törvénnyel "egy kicsit előrébb vagyunk", az már néhány héttel korábban a kormány, illetve a parlament elé kerülhet - tette hozzá. Az államtitkár úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben "nem óhajtunk egyetértési jogot adni a diákoknak". Közlése szerint véleménynyilvánítási, javaslattételi joguk megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük. "Annak azonban elejét akarjuk venni, hogy csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben" - fogalmazott az oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa szerint vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek zavarhasson egy tanórát. Ha ezt mégis megteszi, akkor a pedagógusnak nemcsak kötelessége, de joga is van ez ellen fellépni és fegyelmezni, és ha kell, büntetni - szögezte le. A büntetés csak a "sor végén jöhet" - jegyezte meg, hozzátéve: viszont a gyermeket az óráról ki lehet kísértetni. Jelenleg milyen eszközökkel büntetheti a tanár a fegyelmezetlen diákokat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa Réthelyi Miklóssal: szakmai kérdésben nem egyeztetne a diákokkal
MTI

Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy pedagógus kollégáinak mindig azt fogalmazza meg, "merjenek a sarkukra állni az értékek védelmében". Az államtitkár szerint "óriási jelentősége" van például annak, hogy az alsó tagozaton eltörölték azt, miszerint korábban nem lehetett évet ismételtetni. Ez ugyanis azt jelentette, hogy aki a munkáját nem végzi el, annak nincs következménye.

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.

Közölte azt is, hogy három-négy év múlva az érettségi előfeltétele lesz majd valamilyen közösségi munka elvégzése. Ez azt fogja jelenteni, hogy minden érettségire készülő fiatalnak a középiskolás évei alatt valamikor és összességében "ötven óra közösségi munkát kell végeznie"; tenni valamit másokért, ellenszolgáltatás nélkül.

Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Új Nemzedék Jövőjéért miniszteri biztos elmondta: év végére elkészül és a kormány elé kerül az Új Nemzedék Program. Hangsúlyozta: a nyarat követően minden nagyobb településre elmennek, konzultálnak az ifjúsági referensekkel, civil szervezetekkel, pedagógusokkal a fiatalok helyzetéről, majd a tapasztalatokat "egybegyúrva" a kormány elé terjeszthetik az  új stratégiai programot.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.