Hoffmann Rózsa: nyárra meglesz az új közoktatási törvény

A kormány májusban tárgyal az új közoktatási törvényről, és nagy biztonsággal állítható, hogy azt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.

  • Eduline

A felsőoktatási törvénnyel "egy kicsit előrébb vagyunk", az már néhány héttel korábban a kormány, illetve a parlament elé kerülhet - tette hozzá. Az államtitkár úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben "nem óhajtunk egyetértési jogot adni a diákoknak". Közlése szerint véleménynyilvánítási, javaslattételi joguk megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük. "Annak azonban elejét akarjuk venni, hogy csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben" - fogalmazott az oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa szerint vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek zavarhasson egy tanórát. Ha ezt mégis megteszi, akkor a pedagógusnak nemcsak kötelessége, de joga is van ez ellen fellépni és fegyelmezni, és ha kell, büntetni - szögezte le. A büntetés csak a "sor végén jöhet" - jegyezte meg, hozzátéve: viszont a gyermeket az óráról ki lehet kísértetni.

Jelenleg milyen eszközökkel büntetheti a tanár a fegyelmezetlen diákokat? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa Réthelyi Miklóssal: szakmai kérdésben nem egyeztetne a diákokkal
MTI

Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy pedagógus kollégáinak mindig azt fogalmazza meg, "merjenek a sarkukra állni az értékek védelmében". Az államtitkár szerint "óriási jelentősége" van például annak, hogy az alsó tagozaton eltörölték azt, miszerint korábban nem lehetett évet ismételtetni. Ez ugyanis azt jelentette, hogy aki a munkáját nem végzi el, annak nincs következménye.

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.

Közölte azt is, hogy három-négy év múlva az érettségi előfeltétele lesz majd valamilyen közösségi munka elvégzése. Ez azt fogja jelenteni, hogy minden érettségire készülő fiatalnak a középiskolás évei alatt valamikor és összességében "ötven óra közösségi munkát kell végeznie"; tenni valamit másokért, ellenszolgáltatás nélkül.

Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Új Nemzedék Jövőjéért miniszteri biztos elmondta: év végére elkészül és a kormány elé kerül az Új Nemzedék Program. Hangsúlyozta: a nyarat követően minden nagyobb településre elmennek, konzultálnak az ifjúsági referensekkel, civil szervezetekkel, pedagógusokkal a fiatalok helyzetéről, majd a tapasztalatokat "egybegyúrva" a kormány elé terjeszthetik az  új stratégiai programot.

MTI

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.