Strasbourg: maradhat a feszület az olasz iskolákban

Nem ellenkezik az emberi jogi előírásokkal, ha feszület van az olasz állami iskolák osztálytermeiben - mondta ki pénteken közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság nagytanácsa.

  • Eduline

 

Feszület az osztályteremben: maradhat
Edupress

Ezzel véglegesen pont került arra az évek óta húzódó ügyre, amelyben a strasbourgi testület első fokon eljárt bírói tanácsa még a panaszosoknak adott igazat, és úgy foglalt állást, hogy az állami iskolákban a feszület elhelyezése ellentétes a szülőnek azon jogával, miszerint eldönthetik, milyen szellemiségben neveljék és oktassák a gyermekét.

Egy Olaszországban élő, finn származású nő és két fia - akik időközben már 21, illetve 23 évesek lettek - évekkel ezelőtt eredménytelenül próbálta az olasz bíróságoknál elérni, hogy minősítsék az állami iskolákban a feszület elhelyezésének gyakorlatát az emberi jogokkal ellentétesnek. Azzal érveltek, hogy a szülőnek joga van saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének megfelelően eldönteni, milyen szellemiségben neveljék és oktassák gyermekét. Szerintük e jogot sérti a feszület az állami iskolákban.

2009 végén Ausztriában is vitát váltott ki a vallásos jelképek iskolai használata - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Miután Olaszországban nem adtak nekik igazat, az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. Annak héttagú tanácsa 2009-ben igazat adott nekik, ami hatalmas port vert fel Európában, és az ügy kapcsán felizzott a vita számos országban az állam és az egyház szétválasztásával, illetve a lelkiismereti szabadsággal és a szabad választás lehetőségével kapcsolatos kérdésekben.

Az olasz állam fellebbezett az első fokon született strasbourgi ítélet ellen, arra hivatkozva, hogy a kereszt az olasz kultúra szerves része, elhelyezése nem sért jogot. Most az Európai Emberi Jogi Bíróság 17 tagú nagytanácsa - 15 szavazattal kettő ellenében - véglegesen lezárta az ügyet azzal, hogy nem állapítható meg jogsértés a feszület állami iskolában való elhelyezése esetén.

A strasbourgi bíróság abból a szempontból vizsgálja az ügyeket, hogy megsértette-e valaki az Európai Emberi Jogi Egyezmény valamelyik előírását. Jelen esetben az egyezmény azon pontja volt a panaszosok hivatkozási alapja, amely az oktatás szabadságához fűződő jogról szól. A 17 tagú nagytanács arra jutott, hogy bár a kereszt kétségkívül vallási jelkép, nincs arra bizonyíték, hogy az ilyen jelkép elhelyezése az osztályban hatással lenne a tanulókra. A bíróság nem találta meggyőzőnek azt az érvelést, hogy a keresztnek a falon történő elhelyezéséből arra lehetne következtetni, mintha az állam elhanyagolta volna a szülő jogainak biztosítását a saját meggyőződése szerinti nevelést illetően.

A Vatikán nyilatkozatban üdvözölte a strasbourgi döntést, és azt emelte ki, hogy a kereszt a nyugati civilizáció egyik jelképe, függetlenül attól, hogy valaki vallja-e a kereszténységet vagy sem.

 MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.