Strasbourg: maradhat a feszület az olasz iskolákban

Nem ellenkezik az emberi jogi előírásokkal, ha feszület van az olasz állami iskolák osztálytermeiben - mondta ki pénteken közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság nagytanácsa.

  • Eduline

 

Feszület az osztályteremben: maradhat
Edupress

Ezzel véglegesen pont került arra az évek óta húzódó ügyre, amelyben a strasbourgi testület első fokon eljárt bírói tanácsa még a panaszosoknak adott igazat, és úgy foglalt állást, hogy az állami iskolákban a feszület elhelyezése ellentétes a szülőnek azon jogával, miszerint eldönthetik, milyen szellemiségben neveljék és oktassák a gyermekét.

 

Egy Olaszországban élő, finn származású nő és két fia - akik időközben már 21, illetve 23 évesek lettek - évekkel ezelőtt eredménytelenül próbálta az olasz bíróságoknál elérni, hogy minősítsék az állami iskolákban a feszület elhelyezésének gyakorlatát az emberi jogokkal ellentétesnek. Azzal érveltek, hogy a szülőnek joga van saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének megfelelően eldönteni, milyen szellemiségben neveljék és oktassák gyermekét. Szerintük e jogot sérti a feszület az állami iskolákban. 2009 végén Ausztriában is vitát váltott ki a vallásos jelképek iskolai használata - összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Miután Olaszországban nem adtak nekik igazat, az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. Annak héttagú tanácsa 2009-ben igazat adott nekik, ami hatalmas port vert fel Európában, és az ügy kapcsán felizzott a vita számos országban az állam és az egyház szétválasztásával, illetve a lelkiismereti szabadsággal és a szabad választás lehetőségével kapcsolatos kérdésekben.

 

Az olasz állam fellebbezett az első fokon született strasbourgi ítélet ellen, arra hivatkozva, hogy a kereszt az olasz kultúra szerves része, elhelyezése nem sért jogot. Most az Európai Emberi Jogi Bíróság 17 tagú nagytanácsa - 15 szavazattal kettő ellenében - véglegesen lezárta az ügyet azzal, hogy nem állapítható meg jogsértés a feszület állami iskolában való elhelyezése esetén.

 

A strasbourgi bíróság abból a szempontból vizsgálja az ügyeket, hogy megsértette-e valaki az Európai Emberi Jogi Egyezmény valamelyik előírását. Jelen esetben az egyezmény azon pontja volt a panaszosok hivatkozási alapja, amely az oktatás szabadságához fűződő jogról szól. A 17 tagú nagytanács arra jutott, hogy bár a kereszt kétségkívül vallási jelkép, nincs arra bizonyíték, hogy az ilyen jelkép elhelyezése az osztályban hatással lenne a tanulókra. A bíróság nem találta meggyőzőnek azt az érvelést, hogy a keresztnek a falon történő elhelyezéséből arra lehetne következtetni, mintha az állam elhanyagolta volna a szülő jogainak biztosítását a saját meggyőződése szerinti nevelést illetően.

 

A Vatikán nyilatkozatban üdvözölte a strasbourgi döntést, és azt emelte ki, hogy a kereszt a nyugati civilizáció egyik jelképe, függetlenül attól, hogy valaki vallja-e a kereszténységet vagy sem.

 MTI

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.