Feszület az osztályteremben: maradhat
Edupress
Ezzel véglegesen pont került arra az évek óta húzódó ügyre, amelyben a strasbourgi testület első fokon eljárt bírói tanácsa még a panaszosoknak adott igazat, és úgy foglalt állást, hogy az állami iskolákban a feszület elhelyezése ellentétes a szülőnek azon jogával, miszerint eldönthetik, milyen szellemiségben neveljék és oktassák a gyermekét.
Egy Olaszországban élő, finn származású nő és két fia - akik időközben már 21, illetve 23 évesek lettek - évekkel ezelőtt eredménytelenül próbálta az olasz bíróságoknál elérni, hogy minősítsék az állami iskolákban a feszület elhelyezésének gyakorlatát az emberi jogokkal ellentétesnek. Azzal érveltek, hogy a szülőnek joga van saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének megfelelően eldönteni, milyen szellemiségben neveljék és oktassák gyermekét. Szerintük e jogot sérti a feszület az állami iskolákban.
2009 végén Ausztriában is vitát váltott ki a vallásos jelképek iskolai használata - összefoglalónkat itt olvashatod el. Miután Olaszországban nem adtak nekik igazat, az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak. Annak héttagú tanácsa 2009-ben igazat adott nekik, ami hatalmas port vert fel Európában, és az ügy kapcsán felizzott a vita számos országban az állam és az egyház szétválasztásával, illetve a lelkiismereti szabadsággal és a szabad választás lehetőségével kapcsolatos kérdésekben.
Az olasz állam fellebbezett az első fokon született strasbourgi ítélet ellen, arra hivatkozva, hogy a kereszt az olasz kultúra szerves része, elhelyezése nem sért jogot. Most az Európai Emberi Jogi Bíróság 17 tagú nagytanácsa - 15 szavazattal kettő ellenében - véglegesen lezárta az ügyet azzal, hogy nem állapítható meg jogsértés a feszület állami iskolában való elhelyezése esetén.
A strasbourgi bíróság abból a szempontból vizsgálja az ügyeket, hogy megsértette-e valaki az Európai Emberi Jogi Egyezmény valamelyik előírását. Jelen esetben az egyezmény azon pontja volt a panaszosok hivatkozási alapja, amely az oktatás szabadságához fűződő jogról szól. A 17 tagú nagytanács arra jutott, hogy bár a kereszt kétségkívül vallási jelkép, nincs arra bizonyíték, hogy az ilyen jelkép elhelyezése az osztályban hatással lenne a tanulókra. A bíróság nem találta meggyőzőnek azt az érvelést, hogy a keresztnek a falon történő elhelyezéséből arra lehetne következtetni, mintha az állam elhanyagolta volna a szülő jogainak biztosítását a saját meggyőződése szerinti nevelést illetően.
A Vatikán nyilatkozatban üdvözölte a strasbourgi döntést, és azt emelte ki, hogy a kereszt a nyugati civilizáció egyik jelképe, függetlenül attól, hogy valaki vallja-e a kereszténységet vagy sem.
MTI
