A közoktatási reform részeként 2013-ban lép életbe a pedagóguséletpálya-modell, a változások a tanári fizetéseket is érintik majd - mondta Hoffmann Rózsa államtitkár a Magyar Önkormányzatok Szövetségének gödöllői tanácskozásán.
A pedagógusok fizetése is emelkedni fog, erre a költségvetés százmilliárd forintot különít majd el, a forrását azonban még elő kell teremteni - mondta az oktatásért felelős államtitkár, aki szerint a közoktatási koncepció néhány héten belül a kormány elé kerül. Kidolgozását az indokolta, hogy a 2003-ban hozott törvény túlszabályozott volt, az elmúlt években több mint százszor változtattak rajta, mégis rossznak bizonyult - fogalmazott. Mennyi lesz a tanárok fizetése? Mi alapján kapják majd bérüket az új rendszerben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az államtitkár szerint az alakuló új törvény lazább szerkezetű lesz, nagykorúként kezeli az alkalmazóit. A 2003-as, tartalmi követelményeket alig támasztó nemzeti alaptanterv nem vált be, erre vezethető vissza, hogy az elmúlt években átlagosan romlottak a tanulmányi eredmények. Az új koncepcióban a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, a képességfejlesztés különös figyelmet kap - tette hozzá. Mennyit keresnek az amerikai, a brit és a lengyel tanárok? Cikkünket itt olvashaod el.
Az államtitkár arról is szólt, hogy 2012-től az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja az iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő pedagógusbérek, járulékok fizetését. A fennmaradó 15 százalék biztosítása az önkormányzatokra hárul, ám amennyiben azt nem lesz képes kigazdálkodni, úgy az intézményt átveszi az állam. De a törekvés arra irányul, hogy előnyösebb, ha az iskola helyben marad, mert ezen intézmények szellemi, erkölcsi, kulturális bázisként a helyi közösségek megőrzésének fontos elemei - tette hozzá.
A terv szerint az aprótelepüléseken az elmúlt években bezárt kisiskolák újraindítása is lehetővé válik, a kezdeti lépésekhez pályázat útján lehet majd pénzhez jutni, a pályázatokat napokon belül meghirdetik - hívta fel a figyelmet Hoffmann Rózsa.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
