Nem lepődött meg a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentésén Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a múlt héten bemutatott Széll Kálmán Terv „tökéletes összhangban” van a közoktatás átalakításának koncepciójával.
Hoffmann Rózsa szerint a Széll Kálmán Terv oktatási fejezete – a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentése, az iskolák állami kézbe vétele, a diákhitel rendszerének átalakítása, a felsőoktatási keretszámok központi meghatározása és a költségtérítéses képzések finanszírozásának módosítása – „tökéletes harmóniában” áll a lemaradó diákok felzárkóztatásával, az oktatás minőségének javításával és a tehetséggondozással, nyilatkozta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ráció című lapjának.
„Aki tanulni akar, az természetesen továbbra is ingyenesen járhat iskolába egészen a szakképzettség megszerezéséig vagy az érettségi letételéig, mi több, megmarad az államilag finanszírozott felsőoktatás is” – mondta a tankötelezettség felső határának leszállításáról Hoffmann Rózsa. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.Az oktatási államtitkár szerint „nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak, és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak vagy inkább munkába állnak”. Hozzátette: ha egy diák még 15 évesen is az alsó tagozat harmadik osztályába jár, akkor őt a 18 éves tankötelezettségi korhatár sem segíti abban, hogy befejezze az általános iskolát.
Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek három hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
