Nem lepődött meg a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentésén Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a múlt héten bemutatott Széll Kálmán Terv „tökéletes összhangban” van a közoktatás átalakításának koncepciójával.
Hoffmann Rózsa szerint a Széll Kálmán Terv oktatási fejezete – a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentése, az iskolák állami kézbe vétele, a diákhitel rendszerének átalakítása, a felsőoktatási keretszámok központi meghatározása és a költségtérítéses képzések finanszírozásának módosítása – „tökéletes harmóniában” áll a lemaradó diákok felzárkóztatásával, az oktatás minőségének javításával és a tehetséggondozással, nyilatkozta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ráció című lapjának.
„Aki tanulni akar, az természetesen továbbra is ingyenesen járhat iskolába egészen a szakképzettség megszerezéséig vagy az érettségi letételéig, mi több, megmarad az államilag finanszírozott felsőoktatás is” – mondta a tankötelezettség felső határának leszállításáról Hoffmann Rózsa. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.Az oktatási államtitkár szerint „nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak, és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak vagy inkább munkába állnak”. Hozzátette: ha egy diák még 15 évesen is az alsó tagozat harmadik osztályába jár, akkor őt a 18 éves tankötelezettségi korhatár sem segíti abban, hogy befejezze az általános iskolát.
Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek három hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.eduline
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
