Nem lepődött meg a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentésén Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a múlt héten bemutatott Széll Kálmán Terv „tökéletes összhangban” van a közoktatás átalakításának koncepciójával.
Hoffmann Rózsa szerint a Széll Kálmán Terv oktatási fejezete – a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentése, az iskolák állami kézbe vétele, a diákhitel rendszerének átalakítása, a felsőoktatási keretszámok központi meghatározása és a költségtérítéses képzések finanszírozásának módosítása – „tökéletes harmóniában” áll a lemaradó diákok felzárkóztatásával, az oktatás minőségének javításával és a tehetséggondozással, nyilatkozta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ráció című lapjának.
„Aki tanulni akar, az természetesen továbbra is ingyenesen járhat iskolába egészen a szakképzettség megszerezéséig vagy az érettségi letételéig, mi több, megmarad az államilag finanszírozott felsőoktatás is” – mondta a tankötelezettség felső határának leszállításáról Hoffmann Rózsa. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.Az oktatási államtitkár szerint „nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak, és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak vagy inkább munkába állnak”. Hozzátette: ha egy diák még 15 évesen is az alsó tagozat harmadik osztályába jár, akkor őt a 18 éves tankötelezettségi korhatár sem segíti abban, hogy befejezze az általános iskolát.
Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek három hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
